A 2017-es Afrika-kupának Gabon ad otthont, mely öt éve már társrendezője lehetett a szomszédos Egyenlítői-Guineával a kontinensviadalnak, most pedig némileg beugróként vállalhatta a házigazda szerepét. A 2017-es tornára eredetileg ugyanis Dél-Afrikában került volna sor, amikor azonban 2013-ban az akkori helyszín, Líbia a polgárháború miatt alkalmatlanná vált a rendezésre, a CAF először úgy döntött, megcseréli a két rendező időpontjait, több időt adva ezzel az észak-afrikai országnak. Később azonban bizonyossá vált, hogy Líbiában sajnos mostanában nem fognak megfelelően helyreállni az állapotok, így új pályázatot írtak ki, melynek győzteseként Gabon 2015 áprilisában vállalta el, hogy 20 hónapon belül felkészül a 31. Afrika-kupa fogadására. Jelen posztban a rendező országgal és a helyszínekkel ismerkedhetünk meg.

Az idei Afrika-kupa utolsó csoportjának tagjaihoz érkezett csapatbemutató sorozatunk, ahol két, akár a végső győzelemre is esélyes válogatottról is szó esik, melyek ráadásul a torna örökranglistáján is az első két helyen állnak. A legutóbbi torna ezüstérmese, Ghána és az örökranglistát hét korábbi győzelmével vezető, az utóbbi három torna elbukott selejtezői után azonban most hét év után a kontinensbajnokságra visszatérő Egyiptom mellett az elmúlt három tornán két bronzérmet gyűjtő Mali és az ANK-ra 39 év kihagyás után kvalifikáló Uganda található a kvartettben. A négy válogatott közül ráadásul három, Ghána, Egyiptom és Uganda közben a VB-selejtezők csoportkörében is összekerült, így ismerősként, és előzményektől sem mentesen találkozhatnak újra.

(a játékosok csapatképen való azonosításához a következő rövidítéseket használjuk: e=első sor, á=álló sor, b=balról, j=jobbról, 1=első, 2=második, 3=harmadik, k=középen)

Ha az idei Afrika-kupán is rá akarjuk erőltetni valamelyik kvartettre a „halálcsoport” jelzőt, akkor azt alighanem a C-csoport esetében tehetjük meg a leginkább. Itt a két továbbjutó helyért ugyanis a címvédő Elefántcsontpart küzd majd meg olyan ellenfelekkel, mint a korábbi sikeredzőjük, Hervé Renard által eddig sikeresen irányított Marokkó, a legutóbbi bronzérmes Kongói Demokratikus Köztársaság és a minden idők legtapasztaltabb ANK-specialistája, Claude Le Roy által irányított Togo. Le Roy egyébként Renard egykori mentorának is tekinthető, így a marokkóiak mester egészen pikáns mérkőzéseken bizonyíthat majd csapatával.

(a játékosok csapatképen való azonosításához a következő rövidítéseket használjuk: e=első sor, á=álló sor, b=balról, j=jobbról, 1=első, 2=második, 3=harmadik, k=középen)

Csapatbemutató sorozatunkat ezúttal a január 14-én rajtoló Afrikai Nemzetek Kupájának B-csoportjában található válogatottakkal folytatjuk. A FIFA ranglistáján a legelőkelőbb helyre rangsorolt afrikai gárda, Szenegál mellett itt található kettő a mindig esélyes észak-afrikai csapatok közül is, mégpedig az utóbbi időben több változáson áteső Algéria és az inkább az állandóságban bízó Tunézia, a kvartett negyedik tagja pedig a tornára mindössze harmadszor kvalifikáló meglepetéscsapat Zimbabwe.

(a játékosok csapatképen való azonosításához a következő rövidítéseket használjuk: e=első sor, á=álló sor, b=balról, j=jobbról, 1=első, 2=második, 3=harmadik, k=középen)

A január 14-én rajtoló Afrikai Nemzetek Kupájára való hangolódás jegyében korábban foglalkoztunk már a torna történetével, lebonyolításával és helyszínével, most pedig rátérünk a résztvevő csapatok bemutatására. Körutunkat az A-csoport tagjaival kezdjük, ahol a rendező Gabon mellett a négy győzelmével az örökranglista harmadik helyén álló, de szinte szokásához híven belső problémákkal küzdő Kamerun, a négy éve a döntőig menetelő, most azonban új szövetségi kapitánnyal próbálkozó Burkina Faso és az idei Afrika-kupa egyetlen újonca, Bissau-Guinea kaptak még helyet.

(a játékosok csapatképen való azonosításához a következő rövidítéseket használjuk: e=első sor, á=álló sor, b=balról, j=jobbról, 1=első, 2=második, 3=harmadik, k=középen)

Már jó ideje hozzászokhattunk, hogy olyan világban élünk, melyet egyre inkább az üzleti érdekek, a várható profit és a fogyasztás határoz meg. Ez alól természetesen a sportesemények tv-közvetítése sem kivétel, sőt, talán hatványozottabban forog egyetlen szempont körül ennek a rendszernek a működési mechanizmusa.

Voltaképpen csodaszámba ment, hogy az Eurosport közvetítései révén Magyarországon is több mint húsz éven, tizenkét kiíráson keresztül követhettük az Afrika-kupa küzdelmeit 1994 óta, most azonban ennek a hagyománynak vége szakad. A csatorna az Egyesült Királyság és Írország területén közvetíti ugyan az idei tornát is, Franciaországban egy ideje már a Canal+ csoport, Európa többi részén pedig úgy tűnik, már nem rentábilis a közvetítés. Az Eurosport magyar nyelvű szerkesztőségétől kértünk (ismeretlenül) részletesebb tájékoztatást, választ azonban talán az üzleti titkok okán sem kaptunk, kaphattunk.

A január 14-én kezdődő 31. Afrikai Nemzetek Kupájára hangolódás jegyében eddig már áttekintettük a torna történetét és  számba vettük azon játékosokat, akik sikeres karrierjük ellenére az Afrika-kupákon nem tudtak győzedelmeskedni. A korábbi tornákon számos ország szakvezetői irányították már a különböző válogatottakat, köztük pedig hat magyar is töltött már be szövetségi kapitányi feladatkört ezeken a kontinensbajnokságokon, mégpedig egészen sikeres mérleggel, hiszen két arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szereztek a csapataikkal. Jelen posztban ennek a hat magyar edzőnek az afrikai tevékenységét tekintjük át röviden.