Hamarosan kezdetét veszi a 34. Afrika-kupa, melynek kapcsán érdemes felidézni, hogy a torna hőskorában magyar edzők is irányítottak különböző válogatottakat, nem is akármilyen sikerekkel.

Hamarosan oroszlánok, sasok, elefántok és egyéb fenevadak szállják meg a futballpályákat, hiszen kezdődik a 34. Afrika-kupa. A földrész válogatottjainak becenevei nem csak játékos elnevezések, hanem a függetlenség szimbólumai is egyben és gyakran a helyi, multietnikumú identitásnak még fontosabb pillérei is, mint az ország neve.

Bár afrikai labdarúgók évtizedek óta szerepelnek százával az európai bajnokságokban, afrikai vezetőedzők már sokkal ritkábban fordulnak elő a kontinensünkön. Néhány apró kivétel akad a múltból, az ő felidézésük mellett pedig megismerkedhetünk most három jelölttel, akik szerencsés csillagzat esetén eljuthatnak akár a topligák valamelyik kispadjáig.

(A cikk eredetija a bunteto.com-on jelent meg, a gyűjtésben pedig köszönet illeti Tükörszélsőt a segítségért).

A most elrajtolt vb-selejtezőkön már 9 afrikai ország eljut a 2026-os tornára, ez pedig a kontinens több válogatottja számára is új reményt jelent a debütálásra. Csakhogy a csoportbeosztás alapján ehhez egy kontinentális nagyágyút is maga mögé kellene utasítaniuk a kihívóknak, akik maguk is számos ismert játékost vonultatnak fel.

Minden várakozáson felül teljesít egyelőre a Tottenham az angol Premier League-ben, a Postecoglu-csapat középpályáján pedig legalább ilyen váratlanul lett stabil pont az alig 21 esztendős Pape Matar Sarr. Érdemes hát megismerkedni az ő eddigi történetével is.

(a cikk eredetije a bunteto.com-on jelent meg)

A válogatott periódusban az Afrikai Nemzetek Kupájának a selejtezősorozatát is lezárták. A sztáralakulatok mellett több olyan válogatott is kvalifikálta magát a januári tornára, melyek kulcsjátékosai Európában szerepelnek ugyan, a nagyközönség számára mégis szinte láthatatlanok az európai futballrengeteg sűrűjében, miközben hazájuk labdarúgásában hatalmas a szerepük. Emlékezzünk meg hát most 7 hányattatott sorsú ország rejtett, ám annál érdekesebb nemzeti legendájáról, akik a futballelitbe kevésbé bejáratott utakat járnak, viszont komoly fegyvertényként elvezették nemzeti csapatukat a kontinenstorna 24-es mezőnyébe.

(a cikk eredetije a bunteto.com-on jelent meg)

A labdarúgás története számos olyan játékmestert látott már, akiknek a látványos megmozdulásaiért tízezrek jártak ki a stadionokba és milliók ültek le a televíziókészülékek elé, ugyanakkor nagyobb siker nem koronázta teljesítményüket. Közülük is az egyik legformabontóbb és egyben legreménytelenebb virtuóz Jay-Jay Okocha volt, aki augusztus 14-én tölti be 50. életévét, ennek apropóján pedig pályafutása 5 állomásának apró, ám annál fényesebb felvillanásával emlékezünk meg róla, melyeket aztán jellemző módon csendes kihunyás követett minden egyes alkalommal.

(a cikk eredetije a bunteto.com-on jelent meg)