Egy futballkultúra, ahol bármi megtörténhet... épp, mint a mesében

Mesebeli Afrika

ANB - túl a csoportkörön

2018. január 26. - Legris

A hétvégén már a negyeddöntőket rendezik meg az Afrikai Nemzetek Bajnokságának keretében, így most egy kicsit visszatekintünk a csoportkör érdekességeire. A kizárólag hazájuk bajnokságában szereplő játékosokból álló válogatottak számára kiírt torna szorosságát jelzi, hogy hibátlan csapat már nincs a mezőnyben, bár végül ketten is pont nélkül távoztak a viadalról. A legnagyobb meglepetést eddig Namíbia teljesítménye okozta, hiszen a bátor harcosok először tudtak meccset nyerni egy kontinentális tornán, majd rögtön dupláztak is és továbbléptek a legjobb nyolc közé. Mindeközben a mezőny egyetlen korábbi ANB-győztese, Líbia az utolsó meccsén drámai hajrával, egy hosszabbításban szerzett góllal lépett csak tovább a negyeddöntőbe, az esélyesek közül pedig Kamerun és Elefántcsontpart is kiesett, annak ellenére is, hogy utóbbiak birtokolták a legtöbbet a labdát a teljes mezőnyben, a kapu előtt azonban nagyon bizonytalanok voltak. Így aztán az öt nyugat-afrikai indulóból négy elbúcsúzott a csoportkörben, miközben mindkét északi és mindhárom déli válogatott ott lesz a legjobb nyolc között.

 

Az A-csoportban a hazai csapat, Marokkó az előzetes várakozásoknak megfelelően megnyerte a kvartettet, mégpedig igencsak meggyőző játékkal. A csapat legnagyobb ásza a 24 esztendős Ayoub El Kaabi (RS Berkane) lett, aki a sokáig nyögvenyelős, ám végül 4-0-s kiütéssel záruló Mauritánia elleni meccsen két gólt szerzett, majd Guinea ellen (3-1) mesterhármast ért el. Közben a támadó szekcióból három „casablancai”, Abdelilah Hafidi (Raja), Walid El Karti (Wydad) és Ismail El Haddad (Wydad) is kiosztott két-két gólpasszt, utóbbi egyszer a hálóba is betalált, így a már csak a csoportgyőztes kilétéről döntő utolsó meccsen Szudán ellen (0-0) Jamal Sellami szövetségi kapitány a legfontosabb játékosait pihentette, és az említettek közül már csak El Kartit állította be az igencsak tartalékos kezdő tizenegybe. A napokban Szaúd-Arábiába igazoló Bencharki kihagyott ugyan egy büntetőt, a gól nélküli döntetlen így is az Atlasz oroszlánjainak csoportelsőségét jelentette.

Ami az erre a meccsre szintén már biztos továbbjutóként érkező Szudánt illeti, legfontosabb győzelmét a csapat rögtön az első fordulóban aratta, amikor egy 32 lövést hozó (15-17) látványos meccsen gyűrte le kontráival a tornára még nagy reményekkel érkező, a koncentrációs hibákra azonban ráfizető Guineát. A horvát Zdravko Logarusic által irányított szudániak ezután voltaképpen papírforma, ám annál nehezebb sikert értek el az ezúttal tisztességesen helyt álló Mauritánia ellen, majd az utolsó körben lehozták döntetlenre a hazaiak elleni meccset is, nem utolsósorban a tornán eddig a legtöbb védést bemutató Akram kapus hathatós közreműködésével.

A rendkívül csalódott guineai csapat ugyan még egy győzelemmel vigasztalódhatott az így pont nélkül maradó Mauritánia ellen, ám ez sem volt elég ahhoz, hogy a felnőttválogatottat is irányító Lappé Bangoura megőrizze állását, így a több tehetséget is Európa topligáiban tudó ország jelenleg új szövetségi kapitányt keres.

 

 

A torna legnagyobb meglepetését a B-csoport hozta, ahol a nem túl acélos hazai ligával rendelkező Namíbia (két éve anyagi okok miatt le is fújták a bajnokságot) szívós játékával kivívta a továbbjutást előzetesen jóval esélyesebbnek tartott vetélytársak előtt. Az egykori válogatott, Ricardo Mannetti által irányított csapat az első fordulóban Elefántcsontpart ellen tartott ki a végsőkig, hogy aztán a hosszabbításban Zadi kapus elképesztő hibáját kihasználva meg is nyerje a meccset. Az igazi csattanó azonban az lett, hogy a második körben Uganda ellen gyakorlatilag megismételték teljesítményüket, a gól nélküli állás miatt egyre kétségbeesettebben kitámadó darvak ellen a 92. percben nyerte meg a meccset a csereként beállt (nomen est omen) Halleluya Pandu Nekundi, ezzel pedig be is biztosította a továbbjutást. Az utolsó körben Zambia ellen is vezettek egy rövid ideig a bátor harcosok, de végül a változatos játékot hozó döntetlen voltaképpen mindkét gárdának nagy sikert jelentett.

Ugyanis a szintén a felnőtt válogatottat is irányító Wedson Nyirenda által gardírozott zambiaiak addigra már két magabiztosabb győzelemmel a tarsolyukban a döntetlennel a csoportelsőségüket biztosították be. Az ifjú Lazarous Kambole (ZESCO) 2 góllal és 2 gólpasszal, Augustin Mulenga (Zanaco) 2 góllal és 1 assziszttal vétette észre magát, miközben utóbbi csapattársa, a 23 esztendős Ernest Mbewe három zambiai találatot is előkészített.

Elefántcsontpartnak és Ugandának egymás ellen még a becsületgyőzelem sem jött össze, a többek között Gervinho kisöccsével felálló elefántok pedig gól nélkül zárták a tornát annak ellenére, hogy a teljes mezőnyben ők birtokolták a legtöbbet a labdát (54,3%).

 

 

A C jelű kvartettben kapott helyett az egyetlen olyan csapat, mely korábban nyert már ANB-t, mégpedig a 2014-es győztes Líbia. Abból a keretből öten most is ott vannak a tornán, sőt, a már négy éve is betaláló Elmutasem Abushnaf egyenesen a csapat hőse is lett, amikor az utolsó fordulóban csereként beállva szerezte meg a 93. percben a továbbjutást jelentő gólt Ruanda ellen. Pedig az első mérkőzés alapján nem gondolhattuk volna, hogy ennyire kell majd kapaszkodniuk a negyeddöntőért a mediterrán lovagoknak, hiszen a tavaly az afrikai BL-ben is jól teljesítő Al Ahli Tripoli három játékosának a vezérletével magabiztosan kiütötték Egyenlítői-Guineát.  A gólokon Al Taher (2) és Al Harash (1) osztoztak meg, miközben mindhárom találatot Mohamed Aleyat készítette elő. 

Ezután azonban a nyitókörben Ruanda ellen csak ikszelő, így esélyei növeléséért mindent egy lapra feltevő Nigéria hatalmas csatában legyőzte a líbiaiakat az alig 19 esztendős Faleye góljával, így a líbiaiak lépéshátrányba kerültek Ruanda mögött, mely német Antoine Hey irányításával nagyon masszívan tartotta magát és továbbjutó helyen állt egészen az utolsó pillanatig, Abushnaf érkezéséig. 

Ruanda pedig ezzel ki is esett a további küzdelmekből, ugyanis a szuper sasok ugyan váratlanul hátrányba kerültek a tornán első gólját szerző Egyenlítői-Guineával szemben, de Okpotu előbb kiegyenlített, majd Solomon Ojo hatalmas bombagóljával a meccset is megfordította Nigéria, hogy aztán végül Rabiu Ali büntetője biztosítsa be számukra a csoportgyőzelmet.

 

 

Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a D-csoportot a védelmek döntötték el, hiszen a két végül továbbjutó csapat gólt sem kapott a három meccsén. A Rigobert Song által dirigált Kamerun közben azzal ásta meg a saját sírját, hogy a Kongói Köztársaság és az Angola ellen is nagyjából végigdominált találkozóján egyaránt összehozott egy-egy feleslegesnek tűnő tizenegyest, az ellenfelek kapuját pedig egyszerűen nem tudta bevenni. 

A selejtezőkben a kétszeres ANB-győztes Kongói DK-t nagy meglepetésre kiverő "kisebbik" Kongó közben a hajrában két gólt is berámolt Burkina Fasónak az ifjú Carof Bakoua és a még ifjabb Kader Bidimbou révén. Így az utolsó fordulóban egy nem túl intenzív, gól nélküli szalonremi elégséges volt a csoportgyőzelemhez, és ráadásul a 38 esztendős, korábban évekig a francia másodosztályban védő, a tornán eddig 9 fontos védést bemutató Barel Mouko hálója is érintetlen maradt.

Mint ahogy az Angola kapuját őrző Landúé is, így a szerb Srdjan Vasiljevic által vezetett fekete antilopok egyetlen gólt szerezve (azt is büntetőből) jöttek  be a második továbbjutó helyre. A csapatból ugyanakkor érdemes kiemelni a mindössze 19 esztendős Vát, aki olyan ígéretes teljesítményt nyújtott, hogy az egyetlen játékos lett a tornán, akit kétszer is meccse legjobbjának választottak.

 

 

A negyeddöntők közül talán a vasárnap esti Kongó-Líbia ígérkezik a legkeményebb összecsapásnak, hiszen a selejtezőktől kezdve több meglepetést okozó vörös ördögök eddig hibátlan védelme akár az eddig bukdácsoló líbiai támadókat is képes lehet megállítani, ez pedig azt jelentené, hogy mindenképpen új győztest avatnának a február 4-i fináléban. Zambia és Szudán szombat esti negyeddöntőjében a rézlövedékek eddigi teljesítményük alapján esélyesebbnek tűnnek, akárcsak vasárnap délután Nigéria Angolával szemben, bár a fekete antilopok még nem kaptak gólt a tornán, így fontos kérdés lesz, hogy az eddig a második legtöbb lövést felhalmozó szuper sasok mennyire tudnak javítani helyzetkihasználásukon. A legsimább találkozó papíron a szombat délutáni Marokkó-Namíbia negyeddöntő lesz, melyen az eddig is valóságos tündérmesét író namíbiaiak újabb győzelme már csodával határos tett lenne a 70 ezer szurkoló által támogatott hazai, és eddig nagyon magabiztosan menetelő Atlasz oroszlánjaival szemben.

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása