Egy futballkultúra, ahol bármi megtörténhet... épp, mint a mesében

Mesebeli Afrika

Afrikai VB-csapatok - Nigéria

2018. június 11. - Legris

Egyiptom és Marokkó után a nigériai válogatott bemutatása következik sorozatunkban, mely az egész mezőny legfiatalabb és egyben legrutintalanabb keretével vág neki a világbajnokságnak. Igazán nagy sztár, húzóember talán csak Victor Moses lehetne, hiszen John Obi Mikel pályája már leáldozóban van, a többi, patinásabb egyesülettől érkező játékos pedig klubjában sem számít különösebben meghatározó alapembernek. A védelem ráadásul igencsak kiforratlan, a formaidőzítés pedig talán rosszabb nem is lehetne, legalábbis a felkészülési mérkőzések eredményei alapján. A VB-kvalifikáció kivívása után ugyanis novemberben még 4-2-re legyőzték Argentínát, majd márciusban Lengyelországot 1-0-ra, az utóbbi hetekben viszont hazai pályán egy Kongói DK elleni 1-1-gyel tudtak csak elbúcsúzni a hazai közönségüktől, majd 2-1-es vereséget szenvedtek az angoloktól és 1-0-ra kikaptak a csehektől is. Utóbbi összecsapásokon nem is az eredmény, hanem inkább a mutatott játék adott okot az aggodalomra, így nagy talány, meg tudnak-e újulni a szuper sasok a VB-re, ahol igencsak nehéznek ígérkező csoportellenfelek várnak rájuk.

 

Út a VB-re

 

Hatodik világbajnokságára készülhet a nigériai válogatott, mely 1994 óta csak egyetlen tornát hagyott ki még 2006-ban. Az eddigi öt fellépésen kontinentális rekordként háromszor is továbbjutott a csoportjából a csapat, ám a várakozásokkal ellentétben a nyolcaddöntőn még egyszer sem sikerült túljutniuk a szuper sasoknak. A legutóbbi két Afrika-kupára sem jutottak ki, így némileg meglepetés volt a nagyon magabiztos szereplésük a VB-selejtezőkön, ahol előbb egy zambiai, majd hazai pályán egy Algéria és egy Kamerun elleni győzelemmel alapozták meg korán a kvalifikációt. Miután Kamerunból is elhoztak egy pontot, és hazai pályán megverték Zambiát is, ezzel már be is biztosították a VB-részvételt. Az utolsó fordulóban Algériában ugyan 1-1-es döntetlent értek el és veretlenül zárták volna a sorozatot, de Shehu jogosulatlan szerepeltetése miatt ezt a meccset később a hazaiaknak írták jóvá, ez viszont a nigériai csapatot már cseppet sem zavarta.

 

Szövetségi kapitány

 

A már játékospályafutása alatt Franciaországba kerülő német edző, Gernot Rohr akkor hívta fel magára először a figyelmet, amikor a még kevésbé ismert Zidane-nal, Dugarry-val, Lizarazu-vel felálló Bordeaux-t az UEFA-kupa döntőjéig vezette 1996-ban, azóta viszont nem ért el különösebb sikert. Egy ideig sportigazgatóként dolgozott Frankfurtban, majd a kispadra visszatérve megfordult több kisebb francia csapatnál (Créteil, Nice, Ajaccio), Afrikába pedig 2008-ban került először a tunéziai Étoile du Sahel vezetőedzőjeként. Szövetségi kapitánnyá Gabonban vált és Aubameyangékkal a félig hazai rendezésű Afrika-kupa negyeddöntőjéig jutott 2012-ben, két évig irányította Niger válogatottját, majd alig pár hónapig Burkina Fasót. Ezzel a nem túl veretes pedigrével lett két éve a nigériai csapat szövetségi kapitánya, és bemutatkozásaként vele meneteltek szépen a VB-selejtezőkön a szuper sasok. Igaz, közben intő jelként kikaptak hazai pályán egy Afrika-kupa selejtezőn Dél-Afrikától, az idei esztendő pedig egészen pocsékul alakul a csapatnak eddig.

 

A csapat

 

Az egész mezőny legfiatalabb keretével vág neki a VB-nek a nigériai csapat (25,9 év az átlagéletkor), számos nemzetközi szinten rutintalan játékossal és csak egy-két sokat megélt harcossal a korábbi generációkból. A négy évvel ezelőtti keretből mindössze öt játékos van ott most is a 23-as listán, a több kétségtelenül tehetséges fiatalt is tartalmazó csapat nagy része nem futott még be klubjában sem igazán számottevő karriert. Az ifjoncokkal Gernot Rohr két támadó szélsőt bevető 4-4-2-es felállással kezdte meg nigériai munkáját, de később átállt 4-3-3-ra, a támadások azonban továbbra is a széleken folytak leginkább, majd a felkészülés során kísérletezett a szövetségi kapitány a három védős alakzattal is, ami viszont a csehek ellen mondott végleg csődöt. Feltételezhetjük tehát, hogy a VB-n is inkább a négy védős rendszerből indul ki a csapat, de hogy mi történik, ha rosszul megy a szekér, azt nehéz lenne megjósolni.

Enyeama eltűnése óta ráadásul nincs megnyugtató válasz a kapuskérdésre sem. Carl Ikeme (Wolverhampton) jelenleg a leukémiával küzd, az év eleji ANB-n megbízhatóan teljesítő Ikechukwu Ezenwa vagy a Dél-Afrikában légióskodó Daniel Akpeyi esetében pedig feltehetően az európai rutint hiányolja a szövetségi kapitány. Így aztán a mindössze 19 esztendős Francis Uzoho lett váratlanul az első számú hálóőr, aki a 2013-as U17-es VB-győztes csapat tartalékja volt már (a portugál Feirensében idén egyetlen percet sem kapó Dele Alampasu mögött). Az Aspire Academy programjából induló kapus az élvonalból kipottyanó Deportivo La Corunában két mérkőzés erejéig védett a spanyol ligában is, de inkább a harmadosztályban jól teljesítő B csapatban bizonyított, ahol a legkevesebb gólt kapta csapata. A válogatottban tavaly november az argentinok elleni barátságos meccsen állt be először csereként, azóta pedig a szuper sasok egyetlen játékpercét sem hagyta ki. Ha nagyon látványos hibát nem is követett el a felkészülési mérkőzéseken, azért egy-egy bekapott gólnál az ő bizonytalansága is észrevehető volt.

A védelem ha nem is sokkal, de azért valamivel rutinosabb előtte, hiszen a riói olimpián bronzérmet szerző csapatban is a védelem tengelyében szerepelt a közben Norvégiából Törökországba igazoló William Troost-Ekong és a klubjaiban inkább középpályásként bevetett, de a válogatottban jobbhátvédnek alkalmazott Abdullahi Shehu is. Utóbbi választás azért különleges, mert amúgy jobbhátvédekkel nem áll rosszul a keret. A hasznos oroszországi tapasztalatokkal rendelkező Bryan Idowu ugyanakkor inkább a másik oldalra vezényelve balhátvédet szokott játszani megelőzve így a veterán Elderson Echiejielét a rangsorban, aki a belga másodosztályból jutott fel idén az élvonalba. Jobbhátvéd lehetne azonban a VB után Hágából a Benficába távozó, a felkészülési meccseken jobbára csak csereként pályára küldött, ám akkor tehetségét rendre bizonyító Tyronne Ebuehi is. A Chelsea-ből legutóbb a Hullnak kölcsönadott, az angol korosztályos válogatottakat végigjáró, ám felnőttként Nigéria mellett döntő Ola Aina azonban kimaradt az utazó keretből az utolsó szűkítésnél, így marad Shehu a védelem jobb szélén. Középhátvédként a Mainznál lejáró szerződésű és az angol Brightonhoz szerződő Leon Balogun legtöbbször Troost-Ekong társa, míg a 24 éves korára már 37-szeres válogatott másik örök Chelsea-kölcsön, Kenneth Omeruo csereként juthat leginkább szóhoz. Az alig 21 esztendős Chidozie Awaziem pedig talán még csereként sem nagyon, hiszen a Rohr által a válogatottba négy év szünet után reaktivált John Ogu is gyakran a középpálya helyett a védelemben fordul meg, ha három hátvédes rendszert használ a szövetségi kapitány.

A középpályás szűrők között az angol Premier League előző szezonjában a legtöbb sikeres szerelést bemutató Wilfred Ndidinek van a legbiztosabb helye, ha fizikai állapota a sérülése után teljesen rendbe jön. Mellette a Törökországban kissé hányattatot éven túl lévő Ogenyi Onazi kap leggyakrabban helyet, kissé előrébb pedig a Chelsea-ben töltött szép évek után már Kínában játszó csapatkapitány John Obi Mikel. A tartalék középpályások közé bekerült Joel Obi, aki hat év szünet után tért vissza a válogatottba tavasszal és az ifjú Oghenekaro Etebo, aki a portugál bajnokság után a spanyolban is megállta a helyét tavasszal, még ha csapata ki is pottyant az élvonalból, a VB után pedig az angol másodosztályba kieső Stoke-hoz csatlakozik. Ő a három évvel ezelőtti U23-as Afrika-kupán aranyérmet szerzett és a torna gólkirálya lett, majd az olimpián is négy góllal járult hozzá a bronzéremhez. Az viszont mindenképpen érdekes, hogy ő az egyetlen, a támadások szervezésében is kreatívabban részt vállaló játékos a középpályán, így nem csoda, ha az akciók gócpontja inkább a szélekre tevődik.

A jobb szélen a Chelsea-ben kapott feladatainál jóval támadóbb szerepkörrel megbízott, a selejtezők során házi gólkirállyá avanzsáló Victor Moses, balra pedig az egykori legenda Jay-Jay Okocha unokaöccse, Alex Iwobi kap helyet, aki fiatal kora ellenére már a nigériai szurkolók egyik kedvence. Közöttük, előttük, center pozícióban a legutóbbi felkészülési mérkőzéseken a fejjátékban erősebb Odion Ighalo kapott bizalmat, de a selejtezősorozatban a 2013-as U17-es VB sztárja, Kelechi Iheanacho is fontos szerepet játszott még, míg a Leicesternél egy ideig utóbbi klubtársaként kissé leszedálódott, majd a CSzKA-ba visszatérve magához térő Ahmed Musa mostanában csak csereként jön számításba a válogatottban is. A belga Genkben jól teljesítő ifjú Moses Simon sérülése nem jött rendbe a felkészülési időszak végére, így az a Simy Nwankwo került végül a keretbe, aki két éve a portugál másodosztály gólkirálya volt, idén pedig a Serie A-ból kipottyanó Crotonéban a szezon hajrájában hat gólt ért el, köztük egy látványos ollózós egyenlítőtalálatot a Juventus ellen.

 

Esélyek

 

Nigéria első VB-meccsén az erős kerettel rendelkező Horvátország lesz az ellenfele, mely a selejtezőkön kissé rapszodikus teljesítményt nyújtott. Ante Čačićot az utóbbi években a Közel-Keleten dolgozó Zlatko Dalić váltotta a kispadon, de a görögök ellen magabiztosan kivívott kvalifikáció után a felkészülési mérkőzések felemásra sikerültek vele is. A játékosok transfermarkt által becsült összértéke (354,7m€) majdnem háromszorosa a nigériakénak és a világranglistán is jóval előrébb állnak (20.), ráadásul nemzetközi tapasztalatokkal sokkal inkább felvértezett, rutinos játékosok sora alkotja a kezdőcsapatot, így egyértelműen ők lesznek az esélyesei ennek a találkozónak. A második fordulóban a selejtezőcsoportjukat épp a horvátok előtt megnyerő Izlanddal néz szembe Nigéria, mely a legutóbbi EB-n tette le alaposan a névjegyét. Lars Lagerback ugyan távozott a csapat éléről, de korábbi segítője, Heimar Hallgrímsson vezetésével is képes volt a bravúrra a rendkívül masszív csapat. Bár a játékosok nagy része már komoly bajnokságokban légióskodik, a keret összértéke visszafogottabb (75,5m€), a világranglistán pedig még mindig jó pozíciót foglalnak el (22.) annak ellenére, hogy a kvalifikáció kivívása óta egyetlen mérkőzést sem sikerült megnyerniük. A zárófordulóban aztán következik a csoport favoritja, Argentína (708m€, 5.), mellyel eddigi öt VB-fellépéséből négyszer egy csoportban voltak a szuper sasok. Pontot azonban még egyszer sem sikerült szerezniük és bár novemberben egy barátságos mérkőzésen 0-2-ről fordítva 4-2-re győztek Buenos Airesben, az nagy meglepetés lenne, ha a VB-n is meg tudnák lepni az albicelestét. Az argentin védelem kevésbé tűnik stabilnak, de a mindig kiszámíthatatlan Jorge Sampaoli kerete az olasz gólkirály Icardi nélkül is tele van sztártámadókkal, akik Messi nélkül a selejtezőkön ugyan többször betliztek, az ötszörös aranylabdás azonban előreláthatólag most társai segítségére lehet.

Ebben a kvartettben nem pályázik túl nagy eséllyel a rutintalan nigériai csapat a továbbjutásra, a fogadóirodáknál 3,6-os szorzóval kínálják a szuper sasok nyolcaddöntőbe kerülését (az oddschecker.com szerint 27 fogadóiroda adatainak átlagából), míg a horvátokét csak 1,53-as, az argentinokét 1,16-os oddsszal ajánlják. Izland sem teljesen outsider, hiszen a 4,5-ös szorzó sem kifejezetten magas egy negyedik helyre rangsorolt csapattól. Ha Gernot Rohr tanítványainak formáját is figyelembe vesszük, úgy véljük, nem csak a továbbjutási esélyek életben tartásához, de a leszereplés elkerüléséhez is alaposan fel kell kötnie a felkötnivalót Nigériának.

icon_logo.png


Továbbjutási esély: 30%

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása