Egy futballkultúra, ahol bármi megtörténhet... épp, mint a mesében

Mesebeli Afrika

ANK-betamtamozó – F-csoport

2019. június 20. - Legris

Június 21-én rajtol a 32. Afrikai Nemzetek Kupája, melyen most először 24 csapat vág neki a versengésnek hat csoportban. A rajtig bemutatjuk a kvartettek tagjait, a szövetségi kapitányokat és a várható kezdők játékosait, utolsóként az F-jelű csoport tagjait, ahol két vérmes reményeket dédelgető gárda mellett két "kishal" igyekszik majd meglepetést okozni.

Azt ugyan nehéz lenne kijelenteni, hogy Kamerun favoritként érkezik a tornára, de mégiscsak címvédők a szelídíthetlen oroszlánok, így a csoportból való továbbjutás még akkor is kötelező feladatnak tűnk számukra, ha az ellenfelek között ott lesz a legutóbbi hat tornán egyaránt a négy közé jutó Ghána is. A csoport másik két tagja ugyanis a kilenc év kihagyás után a negyedik tornájára készülő, de meccset még sohasem nyerő Benin és a két évvel ezelőtti debütálása után idén is visszatérő Bissau-Guinea.

(a játékosok csapatképen való azonosításához a következő rövidítéseket használjuk: e=első sor, á=álló sor, b=balról, j=jobbról, 1=első, 2=második, 3=harmadik, k=középen)

 

 

 

Becenév: szelídíthetetlen oroszlánok (lions indomptables)

Legjobb ANK-eredmények: 5-ször bajnok (1984, 1988, 2000, 2002, 2017), 2-szer döntős (1986, 2008), 1-szer bronzérmes (1972), 1-szer negyedik (1992), 4-szer negyeddöntős (1998, 2004, 2006, 2010)

Szövetségi kapitány: Clarence Seedorf (43, holland)

Játékosként ugyan a legmagasabb szintet jelentette a 4-szeres BL-győztes Clarence Seedorf, edzőként már távolról sem sikerült ezt produkálnia. Ha látványos bukást nem is produkált, de sem az első, váratlan megbízatását adó AC Milannál nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sem később a kínai másodosztályú Senzsennél, vagy a Deportivo La Corunánál. Így aztán meglepetést jelentett (?) kinevezése a korábban Curacao válogatottjánál besülő Patrick Kluiverttel egyetemben, de azért ezzel a kerettel a Comore-szigetek és Malawi előtt kivívott kvalifikáció nem lehetett kérdéses. Persze eredetileg házigazdaként csak amolyan felkészülési jelleggel vágtak neki a selejtezőcsoportnak, a rendezés elvétele után azonban az utolsó fordulóig küzdeniük kellett a szelídíthetetlen oroszlánoknak az ANK-részvételért.

A csapat:

A kameruni válogatott egyik érdekes pontja a kapusposzt, hiszen a legutóbb győzni tudó csapat kapusa, Fabrice Ondoa klubcsapataiban közben egyáltalán nem védett. Bár idén az Oostende-ben néha végre lehetőséget kapott, a válogatottban közben kiszorította unokatestvére, az Ajax-szal Hollandiában duplázó és a BL-elődöntőig is eljutó André Onana (áj1), akivel valaha együtt kezdték a pályafutásukat Samuel Eto'o focisulájban, majd a Barcelona akadémiáján. Egy jó kapusra feltehetően szüksége is lesz a csapatnak, hiszen a két leghíresebb védő, a BL-győztes Joel Matip és a Torinóban kulcsembernek bizonyuló Nicolas N'Koulou továbbra is távol tartja magát a válogatottól. Így a hátvédsor közepén az újabb cseh bajnoki címet és szép EL-menetelést maga mögött tudó Michael Ngadeu-Ngadjui (áb3) és egy új ember, a Görögországban légióskodó Yaya Banana (áj2) kaphatnak helyet. Balhátvéd a Montpellier-vel remek szezont futó Ambroise Oyongo (eb2) és a belga bronzérmes Collins Fai (ej1), akik már a két éve ANK-győztes csapatnak is alapemberei voltak, akárcsak az ott a torna legjobbjának is megválasztott jobbszélső, az azóta Dániából Kínába igazoló Christian Bassogog (ej2). Itt azonban véget is ér azon játékosok felsorolása, akik még részt vettek a bravúros sikerben. Esetleg a Skóciában élő Arnaud Djoum (ej1) kaphat még helyet a középpályán, bár helyette a kezdőcsapatban az Izraelből érkező Georges Mandjeck (áb2) és a 2017-es tornán való szereplést még lemondó, a Fulhammel a PL-ből kipottyanó André Zambo Anguissa (áj3) látják el általában a szűrő feladatokat, melléjük pedig Pierre Kunde Malong csatlakozhat a Bundesligából. A támadósorban a PSG-ben kiegészítő szerepet betöltő Eric Maxim Choupo-Moting (áb1) tért vissza, mégpedig a csapatkapitányi karszalaggal, hiszen Moukandjót kinevezése óta mellőzte Seedorf, így a korábbi csapatkapitány be is jelentette nemzetközi visszavonulását, Vincent Aboubakar pedig még nem épült fel teljesen súlyos sérüléséből. Így a középcsatár a Villarreal színeiben igencsak hullámzó szezont produkáló Karl Toko Ekambi lehet, de meglepetésemberként többször kapott lehetőséget a Portugáliában pallérozódó Joel Tagueu (ek) is.

Elvárások: 

Immár 5 Afrika-kupa győzelmével a második legeredményesebb ország Kamerun az örökranglistán, ráadásul címvédőként érkezik az egyiptomi tornára, mégsem sorolhatjuk a szelídíthetetlen oroszlánokat az esélyesek közé. A FIFA világranglistáján a hetedik az afrikai válogatottak között a kameruni, a fogadóirodák csak a nyolcadik helyre rangsorolják őket és a transfermarkt is a becsült keretérték alapján. Nem is véletlenül, hiszen gyakorlatilag nagyobb sztár nélkül, ANK-rutinnal nem rendelkező szövetségi kapitánnyal és nyögvenyelős selejtezők után érkeznek a megmérettetésre, ráadásul a játékosok az Egyiptomba utazásuk előtt már-már "hagyományos" módon belekeveredtek egy prémium-kifizetési vitába is a szövetséggel. A felkészülési meccseik viszont jól sikerültek, legyőzték Zambiát, a spanyol másodosztályú Alcorcónt 11-0-ra, Malival pedig ikszeltek. A csoportból való továbbjutás minimális elvárás, az egyenes kieséses szakaszban viszont nehéz elképzelni, hogy ismét úgy el tudják kapni a fonalat, mint két éve.

 

 

 

Becenév: fekete csillagok (black stars)

Legjobb ANK-eredmények: 4-szer bajnok (1963, 1965, 1978, 1982), 5-ször döntős (1968, 1970, 1992, 2010, 2015), 1-szer bronzérmes (2008), 4-szer negyedik (1996, 2012, 2013, 2017), 3-szor negyeddöntős (1994, 2000, 2002)

Szövetségi kapitány: James Kwesi Appiah (58, ghánai)

Az egykori válogatott balhátvéd edzői karrierjének nagy részét a ghánai szövetség alkalmazásában töltötte. Először Milovan Rajevac segítőjeként asszisztált a 2010-es ANK-döntőhöz és VB-negyeddöntős meneteléshez, majd az U23-as válogatott irányítójaként megnyerte az Afrikai játékok focitornáját 2011-ben. A 2012-es Afrika-kupán már Goran Stevanovic másodedzője volt, majd a csalódást jelentő negyedik helyezést követően őt nevezték ki a kispadra. A következő kontinenstornán megismételték a negyedik helyezést, a botrányokkal tarkított, amúgy egész biztató 2014-es VB-szereplés után viszont elbocsátották. Azóta dolgozott a szudáni bajnokságban, majd két éve visszakerült a fekete csillagok élére. Azt nem mondhatjuk, hogy erős konszenzussal támogatnák a szurkolók, de egyelőre nem lehet rá különösebb panasz, egy kenyai vereséget leszámítva minden selejtezőmérkőzést megnyert tanítványaival.

A csapat:

Nincs épp legjobb formájában a ghánai válogatott, játékosai nagy része gyenge szezonon van túl és a felkészülés sem sikerült békésre. Kisebb perpatvar lett ugyanis abból, hogy Kwesi Appiah el akarta venni a csapatkapitányi karszalagot a pocsék időszakot maga mögött tudó Asamoah Gyantól, aki erre a válogatottság lemondásával fenyegetőzött, végül a ghánai elnök bírta jobb belátásra és "általános csapatkapitányi" címet eszközölt ki neki. Ettől még a karszalagot már nem ő, hanem az egykori legenda, Abedi Pelé idősebb fia, André Ayew fogja viselni, akinek szintén gyötrelmes éve volt a Fenerbahcénál. A selejtezők során a támadósorban még a kínai légiós Emmanuel Boateng és a Nantes-játékos Majeed Waris kapott többször lehetőséget, de ők az utazó keretbe nem kerültek be, így talán biztos, hogy a PL-ben pallérozódó Christian Atsu (ej3) és Jordan Ayew lesznek a kezdőben. Az utóbbi években a csapat legjobbja a középpályás Thomas Partey (áj2), de idén neki sem sikerült olyan jól az éve az Atlético Madridban, mint korábban. Mellette a spanyol élvonalban légióskodó Mubarak Wakaso és az Interben balhátvédet játszó Kwadwo Asamoah alkothatják a középpályát. Balhátvédekkel ugyanis nem állnak rosszul a fekete csillagok, az ifjú Lumor Agbenyenunak Törökországban, Baba Rahmannak Franciaországban, Daniel Oparénak (áb2) pedig ezúttal Belgiumban volt elég jó szezonja. Így aztán az is lehet, hogy az MLS-veterán jobbhátvéd, Harrison Afful sérülés miatt megürült helyére húzódik át valamelyikük, vagy az angol másodosztályból érkező Andy Yiadom (ej1) is átveheti a helyét. A védelem tengelyében a Bundesliga tapasztalatokat gyűjtő Kasim Adams és a francia másodosztályt megnyerő John Boye szerepelt a legtöbbet a selejtezők során, de a belga bajnok Joseph Aidoo is bevetésre kész. A kapusposzt továbbra is gyenge pontja Ghánának, ezúttal a Dél-Afrikában csak osztályozón bennmaradó Richard Ofori (ák) a kezdő portás.

Elvárások: 

Elképesztő módon az elmúlt hat Afrika-kupán egyaránt a négy között végzett Ghána, de a tornát megnyerni már 37 éve nem sikerül a fekete csillagoknak. Most nem is tartoznak éppen a legnagyobb favoritok közé, több kulcsemberük elég rossz formában van és az egy szem felkészülési mérkőzésükön is elég haloványan muzsikáltak. Ettől még persze a csoportból való továbbjutás kötelező feladat lenne, de nem vennénk rá mérget, hogy ismét ott lesznek az elődöntőben.

 

 

 

Becenév: mókusok (écureuils)

Legjobb ANK-eredmények: 3-szor csoportkörös (2004, 2008, 2010)

Szövetségi kapitány: Michel Dussuyer (60, francia)

Hatodik Afrika-kupájára készül az egykori kapus, aki hazájában csak másodedzőként tudott némi tapasztalatot a háta mögött, amikor Afrikában már megbízták egy válogatott irányításával. Előbb Guineát 2002-ben a negyeddöntőig vezette, majd 2012-ben a csoportkörig és 2015-ben újra a negyeddöntőig. Közben Benint is ő juttatta ki utoljára a tornára 2010-ben, legutóbb pedig, első magasabban jegyzett megbízatása során a generációváltáson áteső Elefántcsontparttal ragadt a csoportkörben a torna egyik legnagyobb csalódását okozva. Beninben azonban hamarosan újra bizalmat szavaztak neki és Dussuyer élt is vele, hiszen újra kijuttatta a mókusokat a kontinensbajnokságra, mégpedig hibátlan hazai mérleggel.

A csapat:

A benini válogatott rendelkezik néhány kontinentális szinten erősnek mondható játékossal, mint például a PL-ből idén ugyan kieső, de a tavalyi évhez hasonlóan rengeteg fejpárbajt nyerő Steve Mounié (áj3) vagy a középpályán a nemzeti ikonnak számító veterán Stéphane Sességnon (ek), aki korábban szintén megjárta az angol élvonalat, de idén már a török másodosztályból vívta ki csapatával a feljutást. Ezt a rájátszásban elbukta a benini válogatott másik támadója, Mickael Poté (áb1), míg a széleken általában két szárnyvédő szokott szerepelni, mégpedig jobbra a svájci másodosztályban légióskodó Jodel Dossou (eb2), balra pedig a francia élvonalból kieső Emmanuel Imorou (ej1). A középpályán biztos pont a korábban épp a Caen-nal szinén a Ligue 1-ben is megfordult, jelenleg azonban már a másodosztályban alkalmazott Jordan Adéoti (áb3), mellette pedig legtöbbször az angol negyedik vonalból érkező Sessi D'Almeida (eb1) kap helyet. A három középhátvéd közül kettő szinte mindig a francia élvonalban profiskodó veterán Khaled Adénon (ej1) és a másodosztályú Olivier Verdon (áj2), harmadiknak pedig hol a görög élvonalból érkező Moise Adilheu, hol a nigériai légiós Junior Salomon vagy akár a francia negyedosztályú Seidou Barazé Guero (áb2) kap bizalmat. A kapusposzton is viszonylag kényelmes helyzetben van Dussuyer, hiszen Afrikában elég ritka, hogy két jelölt is rendszeresen védjen ha nem is épp magasan jegyzett, de európai klubban. Kezdőként általában a török élvonalba szerződő Fabien Farnolle (áj1) őrzi a benini hálót, de a francia másodosztályú Saturnin Allagbé szolgálataira is lehet számítani.

Elvárások:

Negyedszer futnak neki a mókusok az Afrika-kupa csoportkörének, de győzelmet még sohasem sikerült szerezniük. Ha most összejönne a siker akár a világranglistán mögéjük rangsorolt Bissau-Guinea ellen is, akkor az akár már nyolcaddöntőbe jutást is jelenthetne. A felkészülésük mindenesetre egész jól sikerült, hiszen az esélyesebb Guineát legyőzték 1-0-ra, így a kontinentális szinten kicsinek számító, sokkal jelentősebb futball-nemzetekkel körülvett nyugat-afrikai ország szurkolói már nem is olyan titokban várják a válogatott történetének legnagyobb sikerét.

 

 

 

Becenév: hiénakutyák (djurtus)

Legjobb ANK-eredmények: 1-szer csoportkör (2017)

Szövetségi kapitány: Baciro Candé (52, bissau-guineai)

A korábbi válogatott védő először 2001 és 2009 között vezette a hiénakutyákat, akkor azonban még nagyon gyerekcipőben járt a helyi szövetség, általában az ANK-selejtezőkre sem neveztek. Candé megfordult aztán egy portugál harmadosztályú klub kispadján is pár évig, majd hazatérve a Sporting Bissau nevű egyesülettel nyert bajnoki címet mielőtt újra szövetségi kapitány lett. A portugál kapcsolatokat kihasználva számos ott született, de bissaui származású játékost beintegrált a csapatába és hatalmas szenzációt okozva az ország történetében először kijutott a legutóbbi Afrika-kupára. A VB-selejtezőket ugyan a legelső körben elbukták, de a kontinensbajnokságra újra kvalifikálták magukat mégpedig úgy, hogy az utolsó forduló számukra már tét nélküli volt. Nagy riadalmat okozott ugyanakkor, hogy a Zambia elleni bravúrgyőzelem után Baciro Candé rosszul lett és összeesett, de úgy tűnik, egészségi állapota végül megengedi, hogy története második Afrika-kupáján is ő vezesse Bissau-Guinea válogatottját.

A csapat:

A két évvel ezelőtti keretből még jó páran megmaradtak a mostani csapatban is, mint például az immár Szlovákiában légióskodó játékmester Zezinho (ej1), a Portugáliába visszaköltöző csatár Frédéric Mendy (áb1) vagy a nemrég Egyiptomba szerződő Toni Silva (áj2), de a bal szélen Piquetit az olasz másodosztályba kölcsönadogatott Carlos Embalo (ek) többször felváltotta már. A középpályán a portugál másodosztályban alkalmazott Sori Mané (áb2) és a Monacóból az angol másodosztályba kölcsönadott Pelé képviselik az újhullámot, a védelem két szélén pedig az örményországi légiós Bacar Baldé (áj1) a jobb, a portugál élvonalban remekül teljesítő Nadjack (eb1) pedig a bal oldalon. A hátvédsor tengelyében a Litvániában profiskodó Rudinilson és a portugál másodosztályú Juary Soares (eb2) még mindig a fontos pillérek, ahogy a kapuban is Jonas Mendessel (áb3) találkozhatunk újra.

Elvárások:

Két évvel ezelőtt még abszolút újoncok voltak a hiénakutyák, és a meglepetés erejével hatott, hogy az alig 2 millió lakosú ország válogatottja rögtön pontot szerzett Gabon ellen, majd Kamerun ellen is vezetést szerzett. A későbbi győztes akkor végül 2-1-re fordított, most akár újra megnehezítheti a dolgukat Bissau-Guinea. A meglepetés ereje most azonban már nem lesz velük, hiszen valamelyes tekintélyt már szereztek maguknak Baciro Candé tanítványai, így már akár várható is tőlük egy-egy újabb bravúr.

 

 

 

 A csoport menetrendje:

 

 

 

comments powered by Disqus