Egy futballkultúra, ahol bármi megtörténhet... épp, mint a mesében

Mesebeli Afrika

ANK-betamtamozó – A-csoport

2019. június 15. - Legris

Június 21-én rajtol a 32. Afrikai Nemzetek Kupája, melyen most először 24 csapat vág neki a versengésnek hat csoportban. A rajtig bemutatjuk a kvartettek tagjait, a szövetségi kapitányokat és a várható kezdők játékosait, elsőként pedig az A-jelűvel kezdünk, mely talán a legerősebbnek ígérkezik az összes közül.

Itt kapott helyet ugyanis a torna talán legnagyobb favoritjának számító Egyiptom, mely hét címével nem csak a torna történetének legeredményesebb országa, de az elmúlt két évben a kontinens legjobb labdarúgójának megválasztott Mohamed Szalahot is a soraiban tudhatja, legutóbb is csak a döntőben bukott el, most pedig házigazdaként, saját, fanatikus közönségük előtt nem is lehet más a fáraók célja, mint a trófea elhódítása. A csoportellenfelek ugyanakkor cseppet sem tűnnek egyszerűnek, hiszen a legutóbb negyeddöntős Kongói Demokratikus Köztársaság mellett a keleti régió legjobbjának számító, az utóbbi időben sokat fejlődő Uganda és a negyedik kiemeltek közül egyértelműen a legerősebb válogatott, a selejtezőcsoportját épp a Kongói DK előtt megnyerő Zimbabwe lesz a hazaiak ellenfele.

(a játékosok csapatképen való azonosításához a következő rövidítéseket használjuk: e=első sor, á=álló sor, b=balról, j=jobbról, 1=első, 2=második, 3=harmadik, k=középen)

 

 

 

Becenév: fáraók (pharaohs)

Legjobb ANK-eredmények: 7-szer bajnok (1957, 1959, 1986, 1998, 2006, 2008, 2010), 2-szer döntős (1962, 2017), 3-szor bronzérmes (1963, 1970, 1974), 3-szor negyedik (1976, 1980, 1984), 4-szer negyeddöntős (1994, 1996, 2000, 2002)

Szövetségi kapitány: Javier Aguirre (60, mexikói)

A legutóbbi ezüstkovács, Héctor Cúper ultrapragmatikus taktikája korábban sem volt túl népszerű az egyiptomi szurkolók körében, így a tavalyi VB keserű kudarca után nem sokan sajnálták a távozását. A helyére érkező mexikói Javier Aguirre a kereten szinte semmit nem változtatott, mégis imponáló magabiztossággal, a hátralévő mérkőzéseken 4-1-0-s mérleggel abszolválta az ANK-selejtezőket, és ami még fontosabb volt talán a szurkolóknak, közben 16 gólt szerzett a csapat, mégpedig úgy, hogy nem csak Szváziföldet és Nigert tömte ki hazai pályán, hanem Tunézia ellen is diadalmaskodott 3-2-re. Aguirre korábban hazája mellett Japán válogatottját is irányította már, klubsikereket pedig az Emírségekben is elért, így kifejezetten tapasztalt edzőnek számít, most pedig újabb különlegességgel bővítheti szakmai önéletrajzát, hiszen az Afrika-kupák történetében ő lesz az első CONCACAF zónából érkező szövetségi kapitány.

A csapat:

fáraók legnagyobb sztárja természetesen az immár kétszeres angol gólkirály, Mohamed Szalah (eb2), de a támadósor bal oldalán is igen stabil a török bajnokságban már komoly hírnevet szerző Ahmed Hasszán Trezeguet (áb3) helye. Középcsatár pozícióban nagy versenyt fut a kezdőcsapatért a mozgékonyabb Marván Mohszen (áj3) és a robosztusabb Ahmed Hasszán Koka, míg mögöttük Aguirre többször is helyet biztosított a szintén Görögországban légióskodó Amr Vardának (ek) is. A legutóbbi tornához hasonlóan a középpályás védekezés általában az Arsenalban kiegészítő embernek számító, a válogatottban viszont kulcsjátékos Mohamed Elneninek (ej1) és a Zamalek rutinos szűrőjének Tarek Hamednek (eb1) a feladata, a védelmen azonban kissé fiatalított a mexikói mester. Középen Ahmed Hegazi (ej2) mellett ugyanis többször is az ifjú Baher El Mohammadi (áb2) kapott helyet a selejtezőkön, balhátvédként pedig Abdel-Shafy helyett Ajmán Asraf (ej2). Jobbhátvédként viszont az angol élvonalba jutást ismét kivívó veterán, Ahmed Elmohamadi (ej1) játékára lehet a leginkább számítana, hiszen a csapatkapitány, Ahmed Fati visszavonulása óta a karszalagot is ő vette át, míg a kapuban pedig az El Hadari örökét valójában már a VB-n is átvevő Mohamed El Senavi (áb1) lehet az első számú jelölt.

Elvárások: 

Hét bajnoki címével az Afrika-kupák legeredményesebb csapata Egyiptom, de a Hasszán Sehata irányításával elért történelmi triplázás után háromszor is elbukta a selejtezőket. Legutóbb visszatértek a fáraók a tornára és meg sem álltak a döntőig. Azóta a tehetséges generáció tagjai csak még inkább beértek, ráadásul hazai pályán játszhatnak, így csak a győzelem tehetné teljesen elégedetté a szurkolókat. A vetélytársak között persze több erős csapat is van és az elvárások által rájuk nehezedő hatalmas nyomással is meg kell küzdeniük Szalahéknak, az utolsó selejtezőkörben elért nigeri döntetlen, valamint egy felkészülési mérkőzésen elszenvedett nigériai vereség vagy akár a Tanzánia ellen nyögvenyelős siker komoly figyelmeztető jelek lehetnek.

 

 

 

Becenév: leopárdok (léopards)

Legjobb ANK-eredmények: 2-szer bajnok (1968, 1974), 2-szer bronzérmes (1998, 2015), 1-szer negyedik, 6-szor negyeddöntős (1992, 1994, 1996, 2002, 2006, 2017)

Szövetségi kapitány: Florent Ibenge (57, kongói)

Szinte hihetetlen, de Afrika ma talán legmagasabbra taksált szakembere 51 esztendős koráig kertészként dolgozott és csak francia amatőr egyesületeknél edzősködött. Akkor gyerekkori barátjának, Nicolas Anelkának az invitálására lett a kínai bajnokságban másodedző, majd a kongói AS Vita Club vezetőedzője. Az egyesülettel két bajnokságban is megtörte a Mazembe hazai egyeduralmát és 2014-ben megnyerte az afrikai BL-t is, immár pedig öt éve irányítja párhuzamosan a válogatottat és a klubot egyaránt. A kongói szurkolók iránta érzett rajongása sokáig kikezdhetetlennek tűnt, hiszen 17 év után szerzett újra bronzérmet a leopárdokkal 2015-ben, két éve a negyeddöntőig vezette a csapatot, közben pedig a ligaválogatottal a 2016-os Afrikai Nemzetek Bajnokságát is megnyerte. Az egyetlen kudarc, hogy a legutóbbi VB-selejtezőkön ha sokáig jól is állt a csapat, végül egy hajszállal lemaradt a világbajnokságról és az idei tornára való kvalifikáció is nyögvenyelősebb lett a vártnál.

A csapat:

A legutóbbi torna gólkirályának, Junior Kabanangának a formája olyannyira visszaesett, hogy ezúttal a bő keretbe sem került be, míg a szintén robosztusabb centernek számító, a belga bajnokságban jó szezont futó Dieumerci Mbokani a szövetségi kapitánnyal elmérgesedett viszonya miatt jó ideje nem szerepel a nemzeti csapatban. Bár Ibenge főként a támadósorban szereti keverni a kártyát, a gólokat azért leginkább a kínai CSL-t egyelőre meglepetésre vezető Guoan csatárától, a korábban szép spanyol éveket is maga mögött tudó Cédric Bakambu-től (áj2) várhatják leginkább a szurkolók, akit a két évvel ezelőtti tornát sérülés miatt kihagyó, idén azonban kulcsfontosságú Yannick Bolasie (áb1) és a Kongóban ikonikus alaknak számító, Európát azonban egész pályafutása során elkerülő Trésor Mputu (eb2) támogathatnak. A középpályán a válogatottságot korábban rendre visszautasító, idén a Rayóval a spanyol élvonalból kipottyanó Giannelli Imbula nemrég játékra jelentkezett, de végül már nem sikerült időben elintézni a papírjait, így a klubjában szinte alig játszó, a nemzeti csapatban azonban a kapitányi karszalagot is sokszor viselő Chancel Mbemba (áj1) és a Celtic kispadján skót bajnoki címet nyerő Youssouf Mulumbu (ej2) alkothatják a középpályát. A védelem pillére a török bajnokságot nyerő Galatasaray-nál gyorsan közönségkedvenccé váló Christian Luyindama (áb3), aki mellett a Wolsburgban tavasszal egyre többet bevetett Marcel Tisserand (áj3) kaphat helyet a hátvédsor tengelyében. A jobbhátvéd az otthon játszó veterán, Issam Mpeko (eb1), a balhátvéd pedig a PL-játékos Arthur Masuakút megelőzve akár az Ibenge klubjából érkező Ngonda Muzinga (áb2) is lehet. A kapusposztért hárman is versengenek, a szaúdi légiós Ley Matampit (ek) a selejtezők során többször kiszorította a svájci másodosztályból érkező Anthony Mossi, de a román élvonalban tavasszal jól teljesítő Parfait Mandanda (a francia válogatott kapus öccse) bevetése sem lehetetlen.

Elvárások: 

Ibenge korábban elég magasra tette a mércét, így a csoportból való továbbjutás a minimális elvársás a leopárdokkal szemben. Pedig a kvartett igencsak trükkösnek ígérkezik, a házigazdák mellett a betonvédelemmel rendelkező Uganda és a selejtezőkörben a kongóiakat már legyőző Zimbabwe megelőzése sem éppen kötelező rutinmunka, így hiába juthat akár három csapat is innen a nyolcaddöntőbe, nem garantált senkinek a helye. A selejtezők után a felkészülési meccsek sem sikerültek túl jól, egy döntetlenre futotta csak a csapatnak Burkina Faso és Kenya ellen is. Mindenesetre ha elkapják a kongóiak a fonalat, akkor sokszor megcsodálhatjuk góljuk után hagyományosan előadott táncmozdulatukat, a fimbút.

 

 

 

Becenév: darvak (cranes)

Legjobb ANK-eredmények: 1-szer döntős (1978), 1-szer negyedik (1962)

Szövetségi kapitány: Sébastien Desabre (42, francia)

Annak ellenére, hogy a torna legfiatalabb edzője, már meglehetősen sok afrikai tapasztalatot szerzett az ugandaiak francia szövetségi kapitánya, hiszen nyert már az ASEC Mimosas-szal elefántcsontpati kupát, kameruni bajnokságot a Coton Sport csapatával, melyet az afrikai BL-elődöntőig is elvezetett, az angolai Recreativo de Libolóval angolai bajnoki címet harcolt ki, de elmondhatja akár magáról azt is, hogy részese volt az Espérance-nál egy tunéziai a  Wydadnál pedig egy marokkói bajnokság megnyerésének is, noha ezekben az esetekben nem vele fejezték be a csapatok a szezont. Ilyen előélet után alkalmazta Uganda közkedvelt edzőjének, Michu Sredojevic-nek a távozásakor, és Desabre egyelőre jól tölti be a dél-afrikai Orlando Pirates-hez szerződő szerb mester után maradt űrt. Az ANK-selejtezőcsoportot imponáló fölénnyel nyerte meg a darvakkal úgy, hogy az utolsó, számukra már tét nélküli fordulóig még gólt sem kaptak.

A csapat:

Talán meglepő, de az ugandai csapat legnagyobb sztárja nem egy támadó, hanem a kapus, a 2016-ban a legjobb kontinensen szereplő labdarúgónak is megválasztott, a Mamelodi Sundowns-szal afrikai BL-győztes Denis Onyango (áj1), aki az ANK-selejtezők utolsó fordulójáig még gólt sem kapott. Pedig a védelemben előtte nem éppen ismert játékosok szerepelnek, akik közül ráadásul a sérüléséből még nem teljesen felépülő Iguma (eb1) is hiányozni fog. Hiányában egy ifjú etiópiai légiós, Timothy Awany és egy tanzániai légiós, Murushid Juuko játszhat a védelem közepén, jobb szélen a szintén Tanzániából érkező Nicholas Wadada (ej1), a bal oldalon pedig a kongói Mazembe játékosa, Joseph Ochaya (áb1) alkothatják legnagyobb valószínűséggel a hátvédsort. A középpályáról Desabre rendre mellőzi az MLS-játékos Azirát, helyette a korábban Szerbiát is megjárt, jelenleg Indiában focizó Khalid Auchót (áj3), a régi motoros libanoni légióst, Hassan Wasswát (áj2) vagy a hazai ligában szereplő ifjoncot, Moses Waiswát (áb3) preferálja. A támadók közül az ifjú reménység a horvát ligában pallérozódó, két éve is már a csapat egyetlen gólját szerző Farouk Miya (ek), de az ugandai bajnok Kampala City-ből érkező Patrick Kaddu sem sokkal idősebb nála, a tanzániai tapasztalatokkal rendelkező Emmanuel Okwi (áb2) pedig már szinte rutinos rókának számít társai között.

Elvárások:

A legutóbbi tornára 39 év szünet után tért vissza az ugandai válogatott, de egy pontot szerezve csoportja utolsó helyén végzett. Az azóta összeszedett rutin alapján akár továbbjutónak is várhatnánk a darvakat idén, ha nem lenne ilyen nehéz a csoportjuk. A nyolcaddöntő eléréséhez ugyanis nem lesz elég a szervezett védekezés, bravúrgyőzelemre is szükség lenne valamelyik ellenféllel szemben, márpedig papíron mindhárom vetélytárs kerete erősebb. Az egyetlen felkészülési mérkőzésükön mindenesetre megverték Elefántcsontpartot, ha pedig Egyiptomban is elő tudnak rukkolni ilyen játékkal, akkor igazán megörvendeztethetik szurkolóikat.

 

 

 

Becenév: harcosok (warriors)

Legjobb ANK-eredmények: 3-szor csoportkörös (2004, 2006, 2017)

Szövetségi kapitány: Sunday 'Mhofu' Chidzambwa (67, zimbabwei)

Igencsak ellentmondásos személyiség a zimbabwei válogatott szövetségi kapitánya. A hararei Dynamos csapatával nyert három bajnoki cím és egy elképesztő bravúrral elért afrikai BL-döntő után ő volt az, aki először kivezette a harcosokat az Afrika-kupára. Később azonban a neve felmerült az Asiagate néven elhíresült bundabotrány kapcsán, és ha bizonyítékok nem is voltak ellene, a zimbabwei szövetség eltiltotta a futballtól. Ezután Dél-Afrikában dolgozott kisebb csapatoknál, mígnem 2015-ben feloldották hazájában is az eltiltását, két évvel később pedig már újra Chidzambwa vette át a nemzeti csapat irányítását is. Nem is kellett benne csalatkozniuk a szurkolóknak, hiszen Zimbabwe megnyerte az ANK-selejtezőcsoportját, mégpedig úgy, hogy a hazai döntetlen után idegenben nagy bravúrt végrehajtva legyőzte a Kongói Demokratikus Köztársaságot is.

A csapat:

Ha nem is topligákban játszanak a zimbabwei játékosok, van a soraikban néhány komolynak nevezhető európai légiós. A szurkolók legnagyobb kedvence az ANK-selejtezőkön ötször is betaláló, mindig mosolygós Knowledge Musona (eb2), akinek az idei klubszezonja ugyan nem volt fényes, korábban jó éveket produkált Belgiumban, de dél-afrikai gólkirályi címet is szerzett már. A támadósorban állandó társai Khama Billiat (eb1) és Evans Rusike szintén a dél-afrikai Premier League-ben profiskodnak, az ifjú kora ellenére korábban Svédországot megjárt Tino Kadewere (ej2) azonban már a francia másodosztályból érkezik a tornára. A középpályán a Vitesse-szel holland kupagyőztes, a Club Bruggével belga bajnok Marvelous Nakamba (ek) kaphat helyet egy újabb dél-afrikai légiós, Danny Phiri mellett. A védelemből a Sparta Prahával cseh bajnok veterán, Costa Nhamoinesu már lemondta a válogatottságot, Chidzambwa pedig nem tudta meggyőzni őt a visszatérésről, így ez a csapatrész lehet Zimbabwe legbizonytalanabb pontja. Meglehetősen fiatal, nagyrészt dél-afrikai sor állhat ugyanis itt össze, a balhátvéd Ronald Pfumbidzai (áb1) és a középhátvédek, Teenage Hadebe (áb2) valamint Marshall Munetsi (ej2) révén, akik mellett a jobb szélen bevethető, az angol másodosztályból érkező Tenday Darikwa jelenti a rutint. No meg persze a kapus, George Chigova, aki hol is állhatna máshol alkalmazásban, mint Dél-Afrikában.

Elvárások:

Mivel a zimbabwei válogatott csak a negyedik kalapba került a sorsolásnál, így elég nehéz ellenfelek mellé került. A csoportkörből még sohasem jutottak tovább a harcosok, és ez bizony most is nagy bravúr lenne még akkor is, ha a mezőny bővítése miatt ez most csak a tizenhat közé jutást jelentené. Felkészülés gyanánt a komoly hagyományokra visszatekintő Cosafa-Kupán vett részt a csapat, ahol némileg tartalékos felállásban bronzérmet szerzett, ám nem túl acélos játékkal. A kiélezett kvartettben akár egy meglepetés sem lehetetlen Zimbabwétól, ha az Egyiptom elleni nyitómeccsen túl tudják tenni magukat, de nem véletlenül nekik adják a legmagasabb oddszokat a bukmékerek.

 

 

 

A csoport menetrendje:

 

 

comments powered by Disqus