Egy futballkultúra, ahol bármi megtörténhet... épp, mint a mesében

Mesebeli Afrika

A szezon afrikai álomcsapata 2017/18

2018. május 22. - Legris

Véget értek a legjelentősebb európai bajnokságok, így ezúttal is összeállítottuk a szezon álomcsapatát az afrikai légiósokból, melybe néhány stabil tag mellé jópár új arc is bekerült. A kiválasztott tizenegy mellett azért szót ejtünk még több olyan játékosról, aki jó teljesítményt nyújott az elmúlt évben és készülhet akár a nyári világbajnokságra is, míg néhány, a kontinens életében jelentősnek számító labdarúgó nehezebb hónapokon van túl és csak reménykedhet a jobb folytatásban. Összeállításunk eredményei természetesen ezúttal is szubjektív pontozás alapján születtek meg, így most is biztatunk mindenkit, hogy ellenvetéseit ejtse meg a kommentek között vagy akár állítsa is össze a maga álomcsapatát.

best_xi_2017-18_final.png

 

Kapusok

 

Az afrikai kapusok igencsak sanyarú szezonjáról már külön posztban is ejtettünk szót, nem sok jelölt maradt álomcsapatunk ezen posztjára idén. Legjobbnak végül a montréali születésű marokkói válogatott Yassine Bounou-t választottuk, aki tavaly a Girona történelmi feljutásában is oroszlánszerepet vállalt, majd a nyáron szerződtetett rutinos Iraizozzal szemben visszaszerezte a kezdő pozíciót a spanyol élvonalban is, és vele végül a stabil középmezőnyben végzett a kis katalán együttes. 30 bajnokiján a nem feltétlen stabilitásáról hires védelem mögött 9-szer maradt érintetlen a hálója, összesen 94 kapujára tartó lövést hárított és 39 gólt kapott (71%-os védési hatékonyság), így könnyen elképzelhető, hogy a marokkói válogatott felállása is a 27 esztendős portás nevével fog majd kezdődni a világbajnokságon.

A tavalyi szezonnál valamivel halványabb lett az idei a még mindig csak 22 esztendős André Onana és az Ajax Amsterdam számára, hiszen az EL-ben a tavalyi döntő ellenére most a csoportkörbe jutás sem jött össze. A holland bajnokságban azért az ezüstérmet ismét begyűjtötte a csapat, Onana pedig egyetlen bajnokit hagyott csak ki, 11 clean sheetet hozott össze és 127 kapujára tartó lövésből 95-öt hárított (75%), a hírek szerint azonban a következő szezont már nem feltétlen Hollandiában szeretné tölteni az ifjú kameruni hálóőr.

Kettejük mögött a Troyes-val a francia élvonalból kipottyanó Mamadou Samassának voltak még néha jó epizódjai a szezon során, bár közben többször a kezdőcsapatból is kiszorult, akárcsak Alfred Gomis, aki végül a SPAL gárdájával kivívta a bennmaradást a Serie A-ban és a VB-re is utazhat a szenegáli válogatottal. Velük szemben a ghánai válogatott Adam Kwarasey helye biztos a norvég középmezőnyhöz tartozó Valerenga kapujában, ott azonban a bajnokság csak nem olyan régen kezdődött újra a hosszú téli szünet után.

 

 

Hátvédek

 

Álomcsapatunk legbiztosabb pontja Kalidou Koulibaly, aki tavaly és tavalyelőtt is stabil tagja volt a legjobbaknak, és idén sincs ez másképp. A Napolival ezüstérmet nyert Olaszországban, és bár védekezési mutatói nem lettek különösebben kimagaslóak idén (94 labdaszerzés 113 felszabadítás 63 megnyert fejpárbaj), közben 5 bajnoki gólt is szerzett a szezon során, holott eddigi pályafutása során összesen csak 3-at. Koulibaly a VB-n is a szenegáli válogatott nagy erőssége lehet, ráadásul most álomcsapatunk másik középhátvédje is ott lehet majd akár mellette a kezdőben. A szintén szenegáli kerettag Salif Sané az újonc Hannoverrel vívta ki a bennmaradást a Bundesligában és teljesítményével ki is vívta a BL-be készülő Schalke szerződését. Öt Hannoverben töltött szezon után a közönség meghatóan búcsúztatta, amire idén 89 labdaszerzése, 232 felszabadítása és 181 megnyert fejpárbaja mellett még 4 góljával is rászolgált. Az általunk kiemelt belső védők közül a VB-re készülhet a 22 éves tunéziai válogatott Dylan Bronn is, aki a francia másodosztály után idén a belga élmezőnyhöz tartozó Gentben rögtön alapemberré vált. Érdemes megemlíteni két egykori kameruni válogatottat, a Liverpoolban Van Dijk érkeztével azért sokszor a kezdőből kiszoruló Joel Matipot és a Torinóba igazoló Nicolas N’Koulou-t, de a a portugál élvonalban jól teljesített a mozambiki Zainadine Junior is a Maritimóban, Spanyolországban az algériai válogatott Aissa Mandi az EL-helyen végző Betisben, Görögországban pedig a zöld-foki Fernando Varela ezüstérmet nyert a PAOK-kal.

A védelem jobb szélére idén is Victor Mosest helyeztük, még ha nem is volt ez a szezonja sem neki, sem a Chelsea-nek olyan látványos, mint a tavalyi, hiszen a BL-indulásról is lecsúsztak végül, de az FA-kupa győzelem a szezon összességét valamelyest megszépítette. Moses 52 labdaszerzése mellett 3 gólt és 3 gólpasszt szorgoskodott össze a bajnokikon, a nyári világbajnokságon pedig a nigériai válogatott egyik alapembere lehet, mégpedig jóval támadóbb pozícióban. Közben Serge Aurier eléggé megszenvedte a PL-be illeszkedést a Tottenham színeiben, Franciaországban viszont az ötödik helyre befutó Rennes-ben a tavaly nyáron igazolt mali Hamari Traoré végig igencsak megbízhatóan teljesített, akárcsak a szenegáli Youssouf Sabaly a hatodik helyezett Bordeaux-ban, aki viszont nagy versenyt vívhat az Antalyasporban légióskodó Lamine Gassamával a VB-n a szenegáli válogatott jobbhátvéd posztjáért. Mindeközben a kameruni Collins Fai ezüstérmet és kupát nyert Belgiumban a Standard Liege színeiben.

Ha már a Rennes korábban szóba került, a balhátvéd poszton az ifjú algériai válogatott, Ramy Bensebaini bizonyult idén a legjobb afrikai légiósnak, ami azért nagyban annak köszönhető, hogy Faouzi Ghoulamnak komoly sérülése miatt a szezon felét ki kellett hagynia. A középen és a balszélen is bevethető Bensebaini 93 labdaszerzés mellett 155-ször szabadított fel a kapu előteréből, ezzel elvitathatatlan érdemei voltak a bretonok jó szezonjában. A Bronn kapcsán már emlegetett Gentben a veterán ghánai Nana Asare is jó szezont tudhat maga mögött, míg Törökországba költözve az elefántcsontparti Adama Traoré az újonc Göztepével végzett a hatodik helyen.

Az eddigieken kívül érdemes talán megemlíteni a Juventusszal olasz bajnokságot nyerő Kwadwo Asamoah-t és Mehdi Benatiát, ők azonban a klubjukban nem játszottak olyan meghatározó szerepet, amilyen majd utóbbira vár feltehetően a világbajnokságon a marokkói válogatottban.

 

 

Középpályások

 

A középpályások közül az újjáépülő ghánai válogatottban már tavaly is meghatározó Thomas Partey az Atlético Madridban is fontos játékossá vált ebben a szezonban és 24 évesen nálunk az idény legjobb középpályásává nőtte ki magát (úgy, hogy többször jobbhátvédként is megállta a helyét Simeone csapatában). A tavalyi 16-tal szemben idén már 33 bajnokin lépett pályára 6 BL és 8 EL-meccs mellett, miközben a ligában 148 labdát szerzett, 89 fejpárbajt nyert meg és meccsenkénti 42 passzának 83%-a volt pontos. Mezőnymunkája mellett összesen 4 gólt is szerzett, ezzel pedig a jóval visszavontabb szerepkörben is beállította a korábban még az Almería színeiben elért legeredményesebb szezonját. Számára igencsak sajnálatos, hogy a ghánai válogatott ezúttal nem lesz ott a VB-n, viszont a marokkói színekben feltehetően megcsodálhatjuk majd Hakim Ziyech-t, aki az Ajaxban szerzett 9 gólja mellé 15 gólpasszt osztott ki idén, és ha nem is lehet ő sem maradéktalanul elégedett a szezonjával, nálunk most is helye van a legjobbak között, a hírek szerint pedig új kihívásokat keres és jövőre magasabb szinten is megmérettetné magát. A VB-n is megmutathatja magát középpályássorunk harmadik tagja, a nigériai Wilfried Ndidi is, aki a Premier League legtöbb szerelését mutatta be ebben a szezonban, de 95 felszabadítása és a labdakihozataloknál meccsenkénti 39 pontos passza is jól jött a Leicester City-nek.

A Lipcséből elkívánkozó guineai ifjonc, Naby Keita játékán talán érződött, hogy szíve szerint már korábban Liverpoolba költözött volna, így ő most nálunk kicsúszott a kezdőből, de a következő szezonban akár megújúlhat majd Jürgen Klopp kezei alatt és feltehetően Angliában köthet ki a Porto idén remekül reakitvált algériai cselgépe, Yassine Brahimi vagy a Marseille kameruni középpályása André Zambo Anguissa is. A szenegáli PL-duó Idrissa Gueye és Cheikhou Kouyaté az angol bajnokságban vetélytársak, a VB-n azonban együtt küzdhetnek majd az oroszláncímeres mezben és a marokkói válogatottal ott lehet majd a Feyenoorddal gyengébb idényen túl lévő Karim El Ahmadi is. Klubjában jövőre mellette játszhat honfitársa Yassin Ayoub is, aki számára viszont nagy csalódás volt, hogy sem ő, sem utrechti csapattársa, az Ajaxhoz készülő Zakaria Labyad nem került végül be az Atlasz oroszlánjainak VB-keretébe. Az elefántcsontparti Jean Michael Seri teljesítménye Keitához hasonlóan talán a meghiúsult Barcelona-szerződése miatt esett vissza valamelyest, honfitársa, Franck Kessié pedig a beilleszkedés nehézségeivel küszködött az újjáépülő Milanban.

Érdemes még megemlíteni a Red Bull Salzburg pimaszul fiatal mali duóját, a 20 esztendős Amadou Haidarát és 22 éves Diadié Samassekout, akik ifjú koruk ellenére idén már mindketten alapemberek voltak az osztrák bajnokságot utcahosszal nyerő csapatban, miközben az Európa Ligában is az elődöntőig meneteltek.

 

 

Támadók

 

Nagy meglepetést nem okozunk vele, hogy nálunk is Egyiptom új reménysége, Mohamed Salah volt a szezon legjobb afrikai játékosa, hiszen első liverpooli évében PL-rekordot jelentő 32 talátaval gólkirály lett, de közben nem elhanyagolható 10 gólpasszt is kiosztott, a BL-ben is 10-szer betalált már, a parádés szezon végén pedig még egy BL-döntő is vár rá a kétszeres címvédő Real Madrid ellenében. De nem csak neki, hanem csapattársának, Sadio Manénak is ott van a helye álomcsapatunkban, hiszen a szenegáli válogatott sztárja 10 bajnoki és 9 BL-gól mellett szintén jegyzett összesen 8 asszisztot is, vagyis nem sokkal kisebb érdeme volt a Liverpool remek szezonjában. A két liverpooli közé nálunk a bajnoki címet visszahódító Porto mali izomkolosszusa, a Brahimihez hasonlóan szintén Sergio Conceicao vezetőedző által reaktivált Moussa Marega került, aki 22 gólig meg sem állt a portugál bajnokságban, ezzel pedig nem csak pályafutása leggólerősebb évét tudhatja maga mögött, de a második legeredményesebb afrikai légiós is lett az európai ligákban, nem csoda, hogy vele kapcsolatban is egyre többet emlegetnek különböző angol klubokat.

A burkinai Bertrand Traoré összesen 18 gólig és 6 gólpasszig jutott első lyoni évében, ám ezzel nálunk most lecsúszott az álom-tizenegyről, akárcsak a Leicesterből elkívánkozó Riyad Mahrez vagy a Dortmundból az Arsenalhoz költöző Pierre-Emerick Aubameyang, akik korábbi szintjükhöz képest valamelyest halványabban teljesítettek ebben a szezonban. Franciaországban élete szezonját játszotta a kameruni Karl Toko-Ekambi, aki 17 gólt szerzett az Angers színeiben, Svájcban pedig a Young Boys gárdáját idén is 12 góllal segítette elefántcsontparti Roger Assalé, ám a hajrája nem sikerült túl jól, hiszen március közepe után már nem talált az ellenfelek hálójába, ám a csapat így is megfosztotta a Baselt nyolc éve őrzött bajnoki trónjától. A török Süper Ligben sokadvirágzását éli két afrikai veterán legenda, a Basaksehir bronzérmében 15 gólos szerepet játszó Emmanuel Adebayor és az Antalyaspor majd a Konyaspor bennmaradásához 6-6 góllal hozzájáruló Samuel Eto’o is, a liga legjobbjának azonban a Kasimpasa ifjú egyiptomi balszélsőjét, Mahmoud Hassant alias Trézéguet-t találta a whoscored.com a statisztikái alapján, hiszen a VB-re készülő ifjú támadó 13 gólja és 6 gólpassza mellett a legtöbb sikeres cselt mutatta be a szezonban.

 

 

Az elmúlt szezonok álomcsapatai

 

2016/17:

best_xi_2016-17.png

 

2015/16:

 

comments powered by Disqus