Egy futballkultúra, ahol bármi megtörténhet... épp, mint a mesében

Mesebeli Afrika

Mit várhatunk Kameruntól a Konföderációs kupán?

2017. június 17. - Legris

Ma este megkezdődik a tizedik Konföderációs kupa, melyen holnap lép pályára Afrika képviseletében az idei ANK-t némi meglepetésre megnyerő Kamerun. Amikor a szelídíthetetlen oroszlánok tizennégy évvel ezelőtt legutóbb a tornán jártak, egy máig fájó emléket jelentő tragédia árnyékolta be a csapat amúgy rendkívüli teljesítményét. A Brazília, Törökország és az Egyesült Államok előtt a csoportját megnyerő gárda ugyanis a lyoni elődöntőben is magabiztos játékkal vezetett Kolumbia ellen, amikor a meccs 72. percében kőkemény középpályásuk, Marc-Vivien Foé hirtelen összeesett a kezdőkörben. A váratlan szívroham után az orvosok mintegy 45 percig próbálták újraéleszteni Foét a stadion orvosi szobájában, azonban nem sikerült már a 28 esztendős játékos életét megmenteni. A tragikus eset után korábbi klubja, a Lens és anyaegyesülete a Lyon is visszavonultatta a 17-es mezét, a Manchester City pedig, ahol kölcsönben szerepelt utolsó szezonjában a 23-ast. A döntőben a megtört szelídíthetetlen oroszlánok végül hosszabbításban vereséget szenvedtek a házigazda Franciaországtól, a két csapat játékosai azonban az eredményhirdetésnél együtt emlékeztek meg egy hatalmas képpel elhunyt társukról. A kameruni válogatott annál is inkább megszenvedte Foé elvesztését, mert azóta is az egyik legégetőbb hiányposztja a védekező középpályásé, miközben mintegy szimbolikusan nyomja az afrikai labdarúgás vállát is a tragédia súlya, hiszen azóta sem volt talán olyan erős csapata a kontinensnek.

Idén tehát újra Kamerun próbálkozhat Afrikából a Konföderációs kupán egy tisztes eredmény kivívásával, mely azonban az erőviszonyokon túl számos kedvezőtlen előjel miatt sem jelenthet túlzó elvárásokat. Az alábbiakban a csapat felkészülését, nehézségeit és esélyeit igyekszünk számba venni.

 

 

A meglepetéscsapat még nagyobb kihívása

 

A válogatott tornák esetében nem ritka, hogy a speciális lebonyolítási rendszer miatt olyan csapat nyerje meg a trófeát, mely nem feltétlen a mezőny legerősebbje. Alighanem ez a helyzet Kamerunnal is, mely az év eleji kontinensbajnokságon egykori sztárjaitól megfosztva a legegységesebb gárda benyomását keltette és teljesen megérdemelten hódította el a kupát, ugyanakkor azt talán a közép-afrikai országban sem gondolja senki, hogy a legerősebb csapat lenne jelenleg az övék a fekete kontinensen. A korábban nem különösebben nagy népszerűségnek örvendő belga szövetségi kapitány, Hugo Broos viszonya a szövetséggel sem éppen felhőtlen és játékospolitikáját most is gyakran hevesen kritizálja a helyi média. A már korábban is mellőzött Idriss Kameni (Málaga), Guy Ndy-Assembé (Nancy), Henri Bédimo (Marseille), Aurélien Chédjou (Galatasaray), Gaetan Bong (Brighton&Hove), Stéphane M’Bia (Hebei CFC), Benoit Assou-Ekotto (Metz) vagy Sébastien Bassong (Norwich) mellett ezúttal kihagyta a keretből Edgar Sallit (Nürnberg) és Clinton N’Jiét (Marseille), sérülés miatt pedig hiányozni fog Eric Maxim Choupo-Moting (Schalke) is, míg Nicolas N’Koulou (Lyon) az ANK-győzelem után döntött úgy, hogy egy ideig nem kíván a válogatottban szerepelni.

Így aztán ezúttal is különösebben nagy sztár nélkül, a torna második legfiatalabb keretével vág neki Kamerun a Konföderációs kupának, mely sem a világranglistahelyezése, sem a keret becsült értéke, sem a fogadóirodák oddszai alapján nem sok eséllyel pályázik a csoport két továbbjutó helye közül valamelyik megszerzésére. Ráadásul a sorozat története sem éppen az afrikai csapatok sikerességéről szólt eddig, a már említett 2003-as kameruni gárda volt az egyetlen, mely bejutott a Konföderációs kupa döntőjébe, de csoportjából is csak a ’95-ös nigériai és a 2010-ben hazai pályán szereplő dél-afrikai válogatott tudott továbbjutni, míg a további hat tornán az első körben elvérzett a kontinens képviselője.

 

 

Dől a legfontosabb dominó

 

A négy közé jutás ezúttal is nagy bravúr lenne a kameruni válogatottól, amit igazából a felkészülési mérkőzések is csak megerősítettek. Először a hazai Union Douala ellen nyertek egy kicsit izzadtságszagú mérkőzésen 3-2-re a szelídíthetetlen oroszlánok, majd egy jóval biztatóbb teljesítménnyel 1-0-ra legyőzték Marokkót, hogy végül a spanyolországi edzőtáborukban kifejezetten tartalékos összeállításban, egy félidőt emberhátrányban játszva egy csúnya 4-0-s vereségbe szaladjanak bele Kolumbiával szemben. Az utóbbi zakónál is nagyobb probléma azonban, hogy még a Marokkó elleni meccsen súlyos sérülést szenvedett a csapat egyik legjobb játékosa, az Afrika-kupán például Bertrand Traorét, Sadio Manét vagy Mohamed Salahot is nagyszerűen semlegesítő balhátvéd Ambroise Oyongo (Montréal), akinek a pótlására látszólag egyáltalán nincs felkészülve a keret és kiesésével borul szinte minden előzetes terv. Ahogy már említettük, a szélsőhátvédként bevethető Bédimo, Bong vagy Assou-Ekotto játékával egyáltalán nem számol Broos,  így igazából csak két jobbhátvéd található még a keretben, akik közül ráadásul a Szlovákiában légióskodó Ernest Mabouka (Zilina) nem éppen meggyőző teljesítménnyel rukkolt elő a legutóbbi összecsapásokon. Ezért aztán ha Collins Fai (Standard Liege) lesz is az, aki átkerül a bal szélre, könnyen lehet, hogy az eredetileg középhátvéd Jérôme Guihoata (Panionios) kerül a jobb oldalra.

Ezzel pedig az is eldől, hogy a Slavia Prahával nyolc év után cseh bajnoki címet szerző Michel Ngadeu-Ngadjui biztosan újra visszahúzódik a középpályáról a védelem tengelyébe Adolphe Teikeu (Sochaux) mellé, hiszen Chédjou, N’Koulou vagy Bassong hiányában itt is csak olyan pótlás maradna, mint a spanyol másodosztályból érkező Owona vagy az Angolában légióskodó Ngwem. A védelem mellett így a középpálya összeállítása is némileg kényszerpályán mozog, a korábbi csapatkapitány, M’Bia hiányában az Afrika-kupán is sokat szereplő Arnaud Djoum (Hearts) és a 30 évével a keret rangidősének számító Sébastien Siani (Oostende) mellé feltehetően kell még egy labdaszerző ember, hiszen az erősebb ellenfelekkel szemben Broos feltehetően a visszavontabb 4-3-3-as felállás mellett marad. Erre a posztra az ANK-t még lemondó André Zambo Anguissa (Marseille) pályázik talán a legnagyobb eséllyel, Georges Mandjeck (Metz) ugyanis eddig is legtöbbször csak a kispadon kezdett.

Láttuk már persze a csapatkapitány Benjamin Moukandjót is a középpályáról indulva játszani, erre a fajta, inkább 4-2-3-1-esnek nevezhető felállásra azonban legfeljebb az ausztrálok elleni meccsen számíthatunk, miközben a támadó szekció sem éppen zavartalanul készül a tornára. Moukandjo jövője jelenleg még bizonytalan, hiszen a francia élvonalból kieső Lorient-tól feltehetően távozik (a hírek szerint a Fenerbahcéhoz szerződhet), mint ahogy a keret legértékesebb játékosának, a Robert Ndip Tambe (Spartak Trnava) Kolumbia elleni kiállításával végképp az első számú centerré váló Vincent Aboubakarnak is bizonytalan még a sorsa, ugyanis az őt tavaly a Besiktasnak kölcsönadó Porto jelenleg többet kér érte, mint amit az isztambuliak fizetni akarnának a csatár megtartásáért. A jobb szél feltehetően az ANK legjobb játékosának is megválasztott Christian Bassogogé lesz, míg a baloldalon Moukandjo elmozdításával is csak inkább a pálya közepe felé tendáló játékosok maradnak, a kisebb sérüléséből éppen felépülő Jacques Zoua (Kaiserslautern) és az utóbbi meccseken gyengén muzsikáló Karl Toko Ekambi (Angers), bár a válogatottban most debütáló Olivier Boumal (Panathinaikos) bevetése sem lehetetlen.

 

 

Pikáns kapuskérdés

 

És akkor még nem is említettük a kameruni válogatottban jelenleg a legpikánsabbnak számító kapusposztot. A sokak szerint egész Afrika legjobbjának számító Idriss Kameni gyakorlatilag öt éve nem tagja a csapatnak, Broos is csak egyetlen egyszer számolt vele. Helyette a 2014-es VB és Charles Itandje parkolópályára kerülése óta a még mindig csak 21 esztendős Fabrice Ondoa (a képen jobbra) a szelídíthetetlen oroszlánok első számú kapusa, aki viszont klubcsapataiban szinte egyáltalán nem kap lehetőséget. A 2016/17-es szezonban például a spanyol másodosztályú Sevilla Atléticóban mindössze két bajnokin léphetett pályára, miközben a meccseknek több mint a felén még a kispadra sem ülhetett le. Ezzel szemben a még nála is valamivel fiatalabb André Onana (a képen balra) az Ajax Amsterdamnak idén már első számú hálóőre volt és az Európa Liga döntőjéig is eljutott. Kettejük párharcának pikantériája, hogy nem csak unokatestvérek, de együtt is kezdték a pályafutásukat előbb Samuel Eto’o, majd a Barcelona akadémiáján és csak pár éve kanyarodott külön utakra a karrierjük. Mivel közben Ondoa a válogatott kapujában folyamatosan jó teljesítményt nyújtott, Onanának címeres mezben sokáig csak a kispad jutott, így például az idei Afrika-kupára vissza is utasította Broos meghívóját. A tűzkeresztségen végül most esett át a már említett Kolumbia elleni zakóval, ahol az első gólért ráadásul igencsak felelősségre vonható ő is, így nagy valószínűséggel továbbra is az ANK-n nyújtott sokadik remek teljesítményével Kamerunban mára igazi közönségkedvenccé váló Ondoa állhat majd a kapuban, bár a meccshiány továbbra is egy ketyegő időzített bombához hasonlatossá teszi a szerepeltetését.

 

 

Az ellenfelek

 

A kameruni válogatott ellenfelei sem ígérkeznek könnyűnek, rögtön az első mérkőzésen vasárnap este Chile vár az afrikaiakra, akikkel szemben a '98-as VB óta van törlesztenivalója a csapatnak. Ez azonban az a Chile, mely Copa América győzelmével papíron feljebb rangsorolható, mint a szelídíthetetlen oroszlánokra kedden nagy zakót mérő Kolumbia, bár jelenleg egyébként a dél-amerikai VB-selejtezőkön Vidalék csak a negyedik helyen állnak, igaz, hogy megelőzik közben például Argentínát. A Pizzi által irányított legénység a felkészülés során egy európai légiósok nélkül felálló Burkina Fasót vert 3-0-ra, majd már a torna helyszínén 1-1-es döntetlent játszottak a házigazda oroszokkal, végül pedig Kolozsváron kikaptak 3-2-re Romániától, ahol viszont Medel korai kiállítása miatt egy órát emberhátrányban játszottak. A legerősebb összeállítású keretben ott van a támadó szekcióban Alexis Sanchez (Arsenal), Edu Vargas (Tigres), a középpályán Charles Aránguiz (Leverkusen), Arturo Vidal (Bayern) és Pablo Hernández (Celta Vigo), így az Oyongo kiesésével amúgy is megroggyanó kameruni védelem igencsak nehéz kilencven perc elé néz. A chileiek védelme talán egy fokkal gyengébb, főként, hogy a bal szélen az eléggé támadó felfogású Jean Beausejour szokott szerepelni, akinek talán tud Bassogog kellemetlen perceket okozni, de összességében távolról sem az afrikaiak a párharc esélyesei, a fogadóirodák 6-szoros szorzóval számítanak a kameruni és csak 1,6-ossal a chilei győzelemre.

Az egyetlen mérkőzés a kupán, ahol Kamerun egy leheletnyit esélyesebbnek számít majd, az a csütörtök esti összecsapás a tornán Ázsiát képviselő Ausztrália ellen. Nehezíti azonban a helyzetet, hogy Ange Postecoglou egy meglehetősen szokatlan 3-2-4-1-es felállásban játszatja tanítványait, a kameruni csapat achilles-sarkának számító szélsőhátvéd posztok tehát feltehetően igen nagy nyomás alatt lesznek, mégpedig a jobb oldalon Matthew Leckie (Ingolstadt) a bal oldalon pedig Brad Smith (Bournemouth) vagy Aziz Behich (Bursaspor) szélsőjátékának köszönhetően. A kenguruk ezzel a formációval verték meg múlt héten egy nagyon fontos VB-selejtezőn Szaúd-Arábiát 3-2-re, ahol Tom Rogic (Celtic) hatalmas bombagólja mellett Tomi Juric (Luzern) duplázni tudott. A keddi barátságos mérkőzésen Brazília ellen már nem működött ilyen jól a taktika, és 4-0-s vereség lett a meccs vége, ebből azonban a Kamerun elleni találkozóra nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.

A szelídíthetetlen oroszlánok utolsó csoportmeccsüket jövő vasárnap a tornára némileg tartalékos összeállításban érkező Németország ellen vívják. A világbajnok gárdából mindössze hárman, és a tavalyi EB-ről is csak hatan lesznek ott a Konföderációs kupán, a mezőny legfiatalabb kerete azonban úgy is a legmagasabbra taksált a csoportban, hogy Leroy Sané és Diego Demme sérülése után senkit nem hívott be pótlásukra Joachim Löw szövetségi kapitány, így csak 21 játékossal érkezett Oroszországba. A németek egy San Marino elleni 7-0-lal hangoltak, magabiztosan vezetik VB-selejtezős csoportjukat, a tavalyi EB-elődöntő óta nem szenvedtek vereséget, így még a kísérleti kerettel is az egész torna egyik legnagyobb esélyesének számítanak.

 

 

A kameruni válogatott szerdán érkezett meg Moszkvába, ahol júniusban is inkább őszi időjárás fogadta a játékosokat, de egyébként a torna egészére igencsak borongós, hűvös időjárást jósolnak a meteorológusok nem csak a fővárosra, hanem Szent-Pétervárra is, ez pedig egyébként valamelyest előrevetítheti a jövő nyári VB az afrikai csapatoknak egyáltalán nem kedvező körülményeit is.

comments powered by Disqus