Egy futballkultúra, ahol bármi megtörténhet... épp, mint a mesében

Mesebeli Afrika

Afrikai BL-selejtezők - 2017

2017. március 21. - Legris

Az elmúlt hétvégén véget értek a 2017-es afrikai BL selejtezői, és kialakult a csoportkör mezőnye, melyben a kupasorozat története során először 16 csapat vehet majd részt. Afrikában egyébként az európai BL-lel ellentétben a CAF ranglistájának első tizenkét helyezettje is csak két-két csapatot indíthat a kupasorozatokban, és nincsenek garantált főtáblás helyek sem, mindenkinek részt kell vennie a selejtezőkben is. A tizenhatos főtáblán így aztán mindössze Egyiptom, Tunézia és Szudán képviselteti magát mindkét induló csapatával, miközben a bővítésnek köszönhetően az elitnek először lesz tagja etióp klub, a Kedus Giorgis (St. George) és 7 év után tér vissza Zimbabwe a nagy meglepetést okozó CAPS United révén, Mozambik pedig 15 év után a némileg szerencsés sorsolását kihasználó Ferroviário Beira révén. Az utolsó kanyarban vereséget szenvedő gárdák a második számú kontinentális kupában, a Szövetségi Kupa play-offjában folytathatják majd április közepén, később pedig mindkét sorozat csoportköre május 12-én kezdődik majd.

cl_qualif_results.png

 

 

A selejtezők legnagyobb meglepetése a Kongói DK büszkeségének, a 4-szeres győztes TP Mazembének a búcsúja jelentette a tavalyi zimbabwei bajnoki címével is már kisebb meghökkenést okozó CAPS United ellen. A „hollók” januárban öt Európába szerződő játékost vesztettek el (Luyindama, Bopé, Bolingi, Assalé és Ulimwengu), így amikor a híres lubumbashi stadionjukban az első percben egy öngóllal hátrányba kerültek, csak egyenlíteni tudtak (1-1), fordítani már nem, Hararéban pedig a „gyógyszergyári” csapat kihúzta a meccset gól nélkül, az az idegenbeli találat döntött a továbbjutó kilétéről. Kongónak is lesz azonban képviselője a csoportkörben, hiszen a szövetségi kapitány, Florent Ibenge klubcsapata, az AS Vita Club egy idegenbeli döntetlen után a hazai visszavágón két fejesgóllal  legyűrte (2-0) a gambiai GPA gárdáját. 

A visszavágók legnagyobb szenzációja Szudánból érkezett, a tavalyi ezüstérems Al-Merrikh „remontadája” képében az első meccset 3-0-ra megnyerő nigériai Rivers United ellen. A „Mars” csapatának hírhedten forró hangulatú arénájában, a „vörös kastélyban” azonban a válogatott Bakri Al Madina már az első félidőben mesterhármast szerzett, majd a második játékrész közepén a csereként beállt Mohamed Abdulrahman gólja már a hazaiak továbbjutását jelentette. A szudáni szurkolók örömét az teheti még teljesebbé, hogy az Al-Merrikh nagy hazai riválisa, a bajnok Al-Hilal is könnyedén továbblépett mauritiusi ellenfelével szemben, így 2009-hez és 2015-höz hasonlóan ismét ott lesz mindkét omdurmani gárda az afrikai BL csoportkörében.

caps_al_merrikh.png

Mint ahogy Egyiptom két óriásklubja is, melyek közül a tavalyi BL-döntős Zamalek gyakorlatilag már az első mérkőzésen aratott magabiztos győzelmével (4-1) eldöntötte a nigériai bajnok Enugu Rangers elleni párviadalát, így a visszavágón az utolsó pillanatban elszenvedett vereség bőven belefért a „fehér lovagoknak”. Ugyanakkor a 8 BL-győzelmével rekorder Al Ahly nehezebb ellenfelet fogott ki, ugyanis a dél-afrikai ezüstérmes, Bidvest Wits csapata alaposan megizzasztotta a „sasokat”. A párharcot egyetlen gól döntötte el, melyet még a kairói, első összecsapáson szerzett egy szöglet után az idei Afrika-kupán is a válogatott alappillérének számító Ahmed Hegazy (1-0). 

Mivel pedig a johannesburgi visszavágón nem tudtak betalálni az „okos fiúk”, Dél-Afrikának egy képviselője maradt, mégpedig a címvédő Mamelodi Sundowns. A pretóriai „brazilok” a vártnál alaposabban megizzadtak az ugandai Kampala City ellen, a hazai pályán gyorsan szerzett két gól után ugyanis Sserunkuma szépíteni tudott, így amikor a veterán ugandai csatár a visszavágón is megszerezte csapatának a vezetést, egészen a hajráig a KCCA állt továbbjutásra. Akkor azonban érkezett a Mamelodi libériai légiósa, Anthony Laffor, és az egyenlítéssel (1-1) továbblőtte a Sundowns-t a csoportkörbe.

al_ahly_mamelodi.png

A bajnokságok kontinentális rangsorában a vezető helyet idénre elveszítő Tunézia két csapata közül a bajnok Étoile du Sahel nagyon magabiztosan, kettős győzelemmel verte ki az elefántcsontparti bajnok, ám idén a hazai ligában is gyengélkedő AS Tandát, a sousse-i kiütés (3-0) után voltaképpen az idegenbeli győzelem már csak hab volt a tortán. Némileg nehezebb ellenfélnek bizonyult az Espérance Tunis számára a hetvenes években a kontinens legjobbjai közé tartozó, az utóbbi években oda sikertelenül visszaigyekvő guineai Horoya AC. A tuniszi győzelem (3-1) után Conakry-ban nagy volt a nyomás a „vér és arany” gárdán, de végül egy gól előnyt sikerült megőriznie a csapatnak.

A további észak-afrikai ligák is képviseltetik majd magukat a BL-főtáblán egy-egy csapattal. A két éve BL-döntős USM Alger a burkinai RC Kadiogo ellen a hazai meccs hajrájában rámolt be két gólt (2-0), ami végül elégnek bizonyult a visszavágóra. A tavaly a négy közé jutó Wydad AC még ennél is jobban megszenvedett a gaboni bajnok Mounanával, hiszen hazai pályán is csak a hajrában jutott előnyhöz (1-0), melyet el is veszített a visszavágón és végül csak büntetőrúgásokkal lépett tovább. A másik marokkói induló, a FUS Rabat már nem volt ilyen szerencsés, hiszen alulmaradt az Al-Ahli Tripolival szemben. A bizonytalan líbiai állapotok miatt Tuniszban játszott első meccsen a marokkóiak két gólos vereséget szenvedtek és nem tudtak a kapuba találni, ez pedig döntőnek bizonyult, hiszen a visszavágón Brahim El Bahri duplájára válaszolni tudott Saltou, így pedig az utolsó pillanatban hiába egyenlítette ki az összetett állását a rabati csapat (3-1), a líbiai klub története során először, de az ország számára is csupán harmadszor lesz ott a főtáblán.

esperance_wydad.png

Még ritkább vendég a kontinentális elitben Mozambik, melynek utoljára 15 évvel ezelőtt volt képviselője a BL csoportkörében. Most nem is egy fővárosi alakulat, hanem a tavaly története első bajnoki címét szerző Ferroviário da Beira használta ki, hogy viszonylag szerencsés sorsolással, egy zanzibári és egy libériai ellenfélen keresztül kvalifikálhatta magát. A Barrack Young Controllers legyőzése azért nem ment egyszerűen, hiszen a hazai győzelem (2-0) után Monroviában csak büntetőkkel sikerült továbbjutni.

Talán még a mozambiki résztvevőnél is nagyobb fegyvertény, hogy a négy éve a Szövetségi Kupában debütáló Kedus Giorgis (St. George FC) ezúttal már a BL főtábláján is képviselheti Etiópiát a sorozat történetében először, mégpedig nem is akármilyen győzelmi sorozatnak köszönhetően. A seychelle-szigeteki bajnok Côte d’Or elleni könnyed győzelmek voltaképpen még betudhatóak papírformának, a Kongói Köztársaság 2012-ben Szövetségi Kupa győztes, 2013-ban BL-csoportkörös bajnokának, az AC Léopards csapatának a sima kiverése ugyanakkor már meglepetésnek tekinthető. Már Dolisie-ben is győzni tudtak az etiópiaiak (1-0), majd az addis-abebai visszavágon a négy meccsen összesen öt gólt szerző, korábban Belgiumban, Egyiptomban és Algériában is légióskodó válogatott csatár, Saladin Said duplájával diadalmaskodtak újra.

ferroviario_kedus.png

A ZESCO United tavalyi elődöntős menetelése után ismét feljutott a zambiai bajnok is a főtáblára, ezúttal a fővárosi Zanaco FC, mely végül nagy csatában, az idegenben lőtt góljának (1-1) köszönhetően ejtette ki a tavaly még a Szövetségi Kupa csoportkörében szereplő tanzániai Young Africans-t, így jövőre egyébként már két-két klubot indíthat a zambiai liga, mégpedig Kamerun kárára. Ennek ellenére most Kamerun zászlóshajója, a Coton Sport három kihagyott szezon után tér vissza a kontinens legjobbjai közé, miután a „gyapottermesztők” vért izzadva ki tudták verni a tavalyhoz hasonlóan idén is kellemes meglepetést okozó madagaszkári bajnokot, a CNaPS Sportot.

Mindeközben tovább tart a válogatott szinten Európában légióskodó sztárjaik révén a kontinentális élvonalba tartozó nyugat-afrikai országok klubjainak mélyrepülése, mely a jóval szerényebb anyagi lehetőségeikkel magyarázható. Ghána és Szenegál egy ideje már csak egy-egy csapatot indít a két kupasorozatban, és el is vérzett mindkét ország mindkét egyesülete még a selejtezők legelső körében. A nigériai BL-indulókról már ejtettünk szót, a Szövetségi Kupában pedig már a legelső körben kipottyantak az ország csapatai. Az elefántcsontparti indulók közül a második számú kupasorozatban ugyan még ott lesz a playoffban az ASEC Mimosas, a többiek azonban már elhullottak, a legrosszabbul pedig mindeközben talán Mali klubjai jártak. Miközben ugyanis a BL-indulók elvéreztek az első kanyarban, a Szövetségi Kupában az amúgy egész jól tejesítő Djoliba és Onze Créateurs hiába szereztek előnyt párharcaikban a második forduló odavágóin, az ország labdarúgó szövetségében évek óta húzódó válság és a sportminiszter beavatkozása miatt a FIFA felfüggesztette Mali tagságát, így a visszavágókra sem állhattak ki a klubok, de még az U17-es Afrika-kupán favoritnak számító fiatalok szereplése is veszélybe került a májusi tornán.

cl_members_map.png

 

A Szövetségi kupa playoffjának párosítása:
(április 7-9 és április 14-16)

Young Africans (Tanzánia) - MC Alger (Algéria)
TP Mazembe (Kongói DK) - JS Kabylie (Algéria)
AC Léopards (Kongói Köztársaság) - Mbabane Swallows (Szváziföld)
FUS Rabat (Marokkó) - MAS Fez (Marokkó)
Enugu Rangers (Nigéria) - ZESCO United (Zambia)
CF Mounana (Gabon) - ASEC Mimosas (Elefántcsontpart)
RC Kadiogo (Burkina Faso) - CS Sfaxien (Tunézia)
Bidvest Wits (Dél-Afrika) - Smouha (Egyiptom)
CNaPS (Madagaszkár) - Recreativo Libolo (Angola)
KCAA (Uganda) - Al-Masry (Egyiptom)
GPA (Gabon) - Al-Hilal Al-Ubayyid (Szudán)
AS Port-Louis (Mauritánia) - Club Africain (Tunézia)
Rivers United (Nigéria) - Rayon Sports (Ruanda)
BYC (Libéria) - SuperSport United (Dél-Afrika)
AS Tanda (Elefántcsontpart) - Platinum Stars (Dél-Afrika)
AC Horoy (Guinea) - IR Tanger (Marokkó)

 

Végül érdemes kitérni néhány szó erejéig a CAF ranglistájának alakulására. Mint említettük, komolyabb jelentősége igazából csak annak van, hogy mely országok állnak az első tizenkét helyen, hiszen ezek bajnokságai delegálhatnak két-két indulót a kupasorozatok selejtezőibe. A ranglista létrehozása óta több változás is volt ezeken a helyeken, tavaly például Kamerun csúszott ki a privilegizált helyekről átadva a helyét a top 12-ben Zambiának, ez azonban a nemzetközi trendeknek megfelelően nem a futó szezonban, hanem a következő évtől lép majd életbe, hogy a zajló bajnokságok nemzetközi szereplést érő helyeiért  folyó versengéseket már ne befolyásolja a legfrissebb ranglista.
caf_ranking_positions.png

Az európai számítástól eltérően egyébként nem az egyes mérkőzésekkel, hanem a két kupasorozatban elért végső eredménnyel lehet pontokat gyűjteni az elmúlt öt évben, mégpedig kizárólag a főtáblára eljutó csapatoknak. Az indulók számával ugyan nem osztják az országok végső pontszámait, ugyanakkor nincsenek garantált helyek a csoportkörben, sem ezzel járó, vagy később adott bónuszpontok. További különbség az UEFA koefficienseihez képest, hogy az általános használatnak megfelelően időbeli szorzót alkalmaznak, így a közelmúlt eredményei nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a távolabbiak. Talán ezek is közrejátszanak abban, hogy az országok pontszámai jóval közelebb állnak egymáshoz, mint Európában. A sokáig vezető Tunéziát nemrég előzte meg az élen Egyiptom, de a Kongói Demokratikus Köztársaság és a feljövőben lévő Algéria sem sokkal marad el mögöttük. Kisebb lemaradással következik jelenleg Marokkó, Dél-Afrika és Szudán, a nyolcadik helytől pedig egészen kiélezett versengés folyik az első tizenkettőbe kerülésért.

caf_ranking_points.png

 

 

comments powered by Disqus