A szenegáli válogatott korábban nem sok vizet zavart a kontinens labdarúgásában, az ezredfordulón azonban egy új generáció a francia Bruno Metsu irányításával előbb a 2000-es Afrika-kupán a negyeddöntőbe jutott, majd 2002-ben ezüstöt nyert, miközben története során először vívta ki a kvalifikációt a világbajnokságra. Pedig igencsak nehéz selejtezőcsoportba kerültek Teranga oroszlánjai, de a három hagyományosan komoly játékerőt képviselő észak-afrikai válogatottat, Egyiptomot, Marokkót és Algériát is sikerült maguk mögé utasítaniuk úgy, hogy az akkor alig 20 esztendős, de már 2001-ben az év afrikai labdarúgójának választott El Hadji Diouf nyolc gólt szerzett a sorozatban. Nem csak ő, hanem a VB-re utazó 23-as keretből nem kevesebb, mint 21 játékos légióskodott Franciaországban, ketten pedig már ott is születtek, ami nem csak azt mutatja jól, hogy mennyire megváltozott a kontinens labdarúgásának arculata alig egy évtized alatt, hanem azt is mekkora jelentősége lehetett a játékosok számára a nyitómeccs bravúrjának. A címvédő Franciaországot fektette ugyanis hatalmas meglepetésként két vállra a szenegáli csapat Papa Bouba Diop találatával és hihetetlen szívóssággal. Ezután a dánok ellen Salif Diao gólja elég volt egy döntetlenre, Uruguay ellen pedig az is belefért, hogy a félóra alatt Fadiga és Bouba Diop találataival kialakított három gólos előnyt a meccs végére elherdálják Teranga oroszlánjai, a 3-3 az ő továbbjutásukat és a dél-amerikaiak kiesését jelentette.
Ezután következett a nyolcaddöntőben az a Svédország, mely Henrik Larsson vezényletével nem csak elbúcsúztatta Argentínát és Nigériát az F-csoportban, de Anglia előtt meg is nyerte a kvartettet. Az akkor már négy éve a Lars Lagerbäck-Tommy Söderberg páros által vezetett svédek nagyon egységes csapatot alkottak, a VB-n is csupán egyetlen poszton változott a felállásuk a mérkőzéseiken, ugyanis a felkészülés alatt egyébként a védelem oszlopával, Olof Mellberggel összebalhézó Fredrik Ljungberg a csoportkör zárófordulójában már sérüléssel bajlódott, így a nyolcaddöntőt is ki kellett hagynia. Pedig Ljungberg az Arsenallal nem csak angol bajnoki címet nyert azon a nyáron, hanem a Premier League-ben a szezon legjobb játékosának is megválasztották, így az ő kiesése érzékeny veszteség volt a svédeknek.
Az oitai Big Eye Stadiumban rendezett nyolcaddöntőn épp a Ljungberget helyettesítő Magnus Svensson hagyott ki egy hatalmas helyzetet a meccs elején egy kipattanó labdából, miután Mellberg lövését még nagy bravúrral hárította Tony Silva kapus. A 11. percben azonban már érkezett a svédek vezető gólja, amikor egy szögletre a szenegáli hálóőr nagyon bizonytalanul mozdult ki, Henrik Larsson pedig a kapuba fejelt. A bekapott gól után éledeztek csak Teranga oroszlánjai, El Hadji Dioufot szólói végén egyszer Andreas Jakobsson egyszer Magnus Svensson buktatta tizenegyes-gyanús helyzetben, de a bolíviai játékvezető sípja néma maradt, majd Diouf lövés-szerű beadásából Bouba Diop talált a hálóba, de a partjelző intésére a bíró a visszajátszások alapján tévesen érvénytelenítette a találatot. A 37. percben azonban már érkezett az egyenlítőgól, amikor Henri Camara vett mellre egy labdát, kapura fordult és 18 méterről egy remek mozdulattal kilőtte a jobb alsó sarkot.
A második játékrészben a svédek kontrákkal veszélyeztettek, Anders Svensson és a csereként beálló, még csak 20 éves Zlatan Ibrahimovic is kihagyott egy-egy nagy helyzetet, a túloldalon pedig Diouf szabadrúgását kellett a léc fölé tolnia Hedman kapusnak, több találat azonban nem született. A hosszabbításban is küzdelmesen gyűrte egymást a két csapat, az irányítás azonban inkább az északiak kezében volt. A szenegáli kapu előtt alakult ki ugyanis kétszer is tömegjelenet, de előbb a védők vetődtek bele minden lövési kísérletbe, majd Anders Svensson a kapufát találata telibe. Az első tizenöt perc letelte előtt Bouba Diop sarkalt egy labdát Henri Camara elé, aki megszerezte az afrikai VB-történelem egyetlen aranygólját, miután öt védő gyűrűjében a jobb alsó sarokba helyezett és az akkor érvényben lévő szabály értelmében ezzel el is döntötte a továbbjutás sorsát.
Mindössze másodszor jutott afrikai válogatott a legjobb nyolc közé világbajnokságon, és bár ott sokkal több helyzetet alakítottak ki az afrikaiak Törökországnál, végül a hosszabbításban alulmaradtak. Azt valószínűleg a legjózanabb szurkolóik sem gondolták, hogy ezután 16 évre el is búcsúzik Szenegál a világbajnokságoktól és ezidő alatt Afrika-kupa érmet sem szerez már a válogatott. Az akkori csapatkapitány, Aliou Cissé viszont jelenleg szövetségi kapitányként újra kivezette Teranga oroszlánjait a VB-re és arra készül, hogy az új generációval megismételje a 2002-es nagy menetelést. Bruno Metsu viszont már nincs köztünk, öt évvel ezelőtt gyomorrák végzett vele. Szenegálhoz egyébként olyannyira kötődött, hogy felesége is egy helyi hölgy lett, maga pedig áttért a muszlim hitre. A VB után a Közel-Keleten dolgozott, az Egyesült Arab Emírségekben két bajnokságot és egy ázsiai BL-t nyert az Al-Ainnal, de a helyi válogatottal is megnyerte egyszer az Öböl-kupát, majd Katarban az Al-Gharaffával is elhódította egyszer a bajnoki címet. Azt viszont már nem érhette meg, hogy tanítványa egy világbajnokságon is a nyomdokaiba léphessen.
